Mutatjuk a vállalkozókat érintő változásokat

Az idén is változott a vállalkozói környezet. Sok olyan módosítás lépett életbe, amelyek felett nemcsak azoknak nem szabad elsiklaniuk, akik most tervezik vállalkozás indítását, hanem a régebben vállalkozókat is érintik.

Sportutalvány

Az új munka törvénykönyve alapján 2020. január 1-jétől az alkalmazottak a munkaadójuktól sportutalvány formájában hozzájárulást igényelhetnek gyermekük sporttevékenységének finanszírozására. A sportutalvány hasonlít a tavaly bevezetett üdülési csekkhez. A legfontosabb különbség az, hogy a munkaadó nem köteles nyújtani ezt a kedvezményt. Ha a cég úgy dönt, támogatja a fiatalok sportolását, a következő feltételeket kell teljesíteni: az igénylő legalább 24 hónapja dolgozik a cégnél, de akinek egyszerre több munkahelye is van, a hozzájárulást csak az egyik helyen kérheti. A gyereknek valamilyen klubban, sportegyesületben kell sportolnia szakember felügyelete mellett. A munkaadó a kiadások 55%-át térítheti, legfeljebb 275 eurót évente. A részmunkaidősök a támogatás arányos részére jogosultak. A vállalkozók a sportutalványt adókiadásként könyvelhetik el.

Alacsonyabb adó

2020-tól 15%-os jövedelemadót fizetnek a jogi személyek (tavaly 21%-os adóval sújtották őket) és az egyéni vállalkozók (eredetileg 19% vonatkozott rájuk), amennyiben az éves bevételük nem haladja meg a 100 ezer eurót. Ezen kívül mostantól az adóalap adómentes részét nem a létminimum 19,2-szereseként állapítják meg, hanem hosszú idő után megemelték ezt a tételt, éspedig a létminimum 21-szeresére. Ez azt jelenti, hogy az adómentes rész 2020. január 1-jétől 4414,20 euró, tavaly 3937,35 euró volt.

Ugyancsak módosult a gépjárműadóról szóló norma: mostantól nem képezi az adó tárgyát néhány különleges – M, H, S betűt tartalmazó – rendszámtáblájú autó. M-mel jelölik az újonnan gyártott és vásárolt, még nem regisztrált, próbaüzemeltetésre használt kocsikat. A H betűsek a történelmi járművek, az S pedig a FIAés FIM-igazolvánnyal ellátott sportkocsikat jelenti, amelyeket nem használnak minden nap.

További pozitív változás, hogy a munkaadók, pontosabban a bérelszámolók az alkalmazottaikkal kötött megállapodás alapján a fizetési szalagokat, valamint az egyéb dokumentumokat elektronikus formában is kiállíthatják és kézbesíthetik.

Járulékterhek

Tízből kilenc vállalkozó a minimális kivetési alapból fizeti a biztosítási díjat, amely összege mindig az év elején szokott változni – ennek megfelelően a vállalkozóknak, az adóügyi tanácsadóknak, ügyvédeknek, közjegyzőknek, könyvvizsgálóknak, szerzőknek, művészeknek, szakértőknek, az önállóan gazdálkodó agrárvállalkozóknak egyaránt átszámolják a szociális és egészségbiztosítóba fizetendő biztosítási díj összegét. Ennek az oka, hogy a törvényből kifolyólag mindig az év elején változik a kivetési alap.

2020-ban a minimális kivetési alap 506,50 euró. Ez azt jelenti, hogy a Szociális Biztosítóba legkevesebb 167,89 eurót kell elvezetni. Összehasonlításképpen: tavaly a minimális kivetési alap 477 euró, a legalacsonyabb járulék pedig 158,11 euró volt.

A maximális kivetési alap 2020tól a 2018. évi havi átlagkereset hétszerese, azaz 7091 euró. Eszerint a vállalkozók esetében a legmagasabb havi biztosítási díj a korábbi 2213,75 euró helyett januártól 2350,66 euró. A járulékok összegét az év elején azoknak kell módosítaniuk, akik eddig 167,89 eurónál kevesebbet utaltak a Szociális Biztosítóba (SP).

Az, hogy melyik vállalkozónak pontosan mennyit kell fizetnie, több tényezőtől függ – például hogy mióta vállalkozik, alkalmazottként is dolgozik-e, anyasági szabadságon van-e, még diák, illetve a legfontosabb szempont az előző évi bevétel. A vállalkozás első évében a vállalkozóknak nincs járulékfizetési kötelezettségük, utána pedig évente adóbevallást kell kidolgozni, és az ott kimutatott összjövedelem alapján az SP elbírálja, kell-e biztosítási díjat fizetni, illetve mennyit. 2020-ban 6078 euró az a jövedelemhatár, amelytől kialakul a járulékfizetési kötelezettség. Akinek tavaly ennél kisebb bevétele volt, annak nem kell befizetnie semmit a biztosítóba.

Egészségbiztosítás

A vállalkozók a kivetési alap 14%-ának megfelelő egészségbiztosítást fizetnek, egészségkárosultak pedig csak 7%-ot. Az egyéni vállalkozók attól a naptól kezdve kötelesek járulékokat befizetni az egészségbiztosítóba, amikor önálló kereső tevékenységet folytató személlyé váltak, vagyis amikor bejelentették a vállalkozásukat. Vannak kivételek is, például a diákoknak, a nyugdíjasoknak, az anyasági szabadságon levőknek nem kell semmit fizetniük.

Az egészségbiztosítás esetében ugyanaz a kivetési alap – 506,50 euró – érvényes, mint a társadalombiztosítás esetében, és ennek a 14%-át, azaz 70,91 eurót kell átutalni. Tavaly a minimális összeg 66,78 euró volt havonta. Az éves elszámolás elvégzése után az egészségbiztosító a vállalkozókat levélben tájékoztatja a biztosítási díj új összegéről.

A járulékokat mindig utólag, az előző hónapra visszamenőleg kell befizetni. Januárban még a decemberi biztosítási díjat kellett átutalni, a januári járulékokat – az újévtől érvényes új összeget – pedig februárban. A Szociális Biztosító és az egészségbiztosító számlájára egyaránt mindig az adott hónap 8. napjáig kell megérkeznie a pénznek. Aki ezt elmulasztja, azt megbüntethetik. A bankjában mindenkinek tanácsos időben ellenőriznie, illetve módosítania a biztosítási díjakra vonatkozó állandó átutalási megbízást.