Szociális segély a nyugdíjhoz

Ide tartoznak, akik sokáig voltak munkanélküliek, s önkéntes munkanélküliként vagy vállalkozóként nem fizettek a Szociális Biztosítóba semmit, de ide sorolhatók azok is, akik nagyon alacsony bérért dolgoztak. Az ő nyugdíjukat a szociális ügyi hivatal kiegészítheti némi segéllyel. Miután valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, benyújtja a nyugdíjkérvényét, a Szociális Biztosító (SP) kiszámítja a leendő havi járandóságát, és ha kiderül, hogy az a létminimumot sem éri el, a biztosító jelenti az illetékes szociális ügyi hivatalnak, valamint az érintett személyt is levélben tájékoztatja az anyagi szükséghelyzet megítélésének és a szociális segély intézésének lehetőségéről. Az SP senki helyett nem intézi el azt a szociális segélyt, mellyel a havi nyugdíjat a szociális ügyi hivatal megtoldhatja. A Szociális Biztosító csak útbaigazít és figyelmeztet, a szociális ügyi hivatalban a nyugdíjasnak magának kell igényelnie, hogy megvizsgálják anyagi helyzetét, állapítsák meg az anyagi szükséghelyzet. A szociális segély és az esetleges egyéb szociális hozzájárulások összegét is a hivatal határozza meg a rászorultság mértékétől függően. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személyre havonta 198,09 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 138,19 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 90,42 euró. A szociális segély és a jóváhagyható segélykiegészítések célja az alapvető életkörülmények feltételeinek szavatolása. A támogatás összege az igénylő családi helyzetétől és attól függ, hogy eltart-e valakit, kivel él együtt. A magányos nyugdíjas jelenleg 61,60 euró segélyre számíthat havonta, pároknál a támogatás 107,10 euró. Akik más személyekkel élnek együtt, a szociális ügyi hivatal az ő anyagi helyzetüket és bevételeiket is megvizsgálja, és csak utána határozza meg a segély összegét. Lehet ún. védelmi hozzájárulást kérni, ez 63,07 euró, annak jár, aki kedvezőtlen életkörülményei miatt képtelen saját munkájával növelni a bevételeit. A nyugdíjasok kérhetnek lakásfenntartási hozzájárulást is (egy személynek 55,80 euró havonta, közösen elbírált több személynek 89,20 euró havonta). A jogosultság megállapításakor a következő, egy háztartásban élő személyek jövedelmét veszik figyelembe: férj és feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú gyermekek, valamint az a 25 évesnél idősebb gyermek, aki szüleivel él, és nappali tagozaton tanul. Nem számít a háztartás tagjának az a doktoranduszi tanulmányait végző diák, aki nappali tagozaton tanul, és jogosult szociális ösztöndíjra.  Ha a nyugdíjas rossz egészségi állapotban van, kérheti, hogy minősítsék egészségkárosodott személynek – ezt is a szociális ügyi hivatalban kell intézni. Egészségkárosodottként – a funkciózavar mértékétől függően – további támogatásokra lehet jogosult, melyekkel az állam igyekszik kompenzálni a rossz egészségi állapotból adódó hátrányos helyzetet. Összesen 14-féle támogatás van, például személyi asszisztensre, az egészségi állapottal összefüggő havi többletkiadásokra, segédeszközök vásárlására és javíttatására, személygépkocsi vásárlására, átalakítására, a lakóhely akadálymentessé alakítására stb. A nyugdíjasoknak meghatároztak egy védelmi felső határt is, maximum ilyen összegig járulhatnak hozzá a gyógyszerek árához – ez negyedévente 45 euró. Az egészségbiztosítók a pénzt automatikusan visszaadják a negyedév lezárásától számított 90 napon belül.