Pár euróval emelkedik a létminimum

A létminimum összege a múltban sokszor alig emelkedett, ezért tavaly sokan pozitívan értékelték, hogy – hosszú idő után érezhetően nagyobb mértékű, 34 eurós volt a valorizáció. Előtte volt olyan év, amikor egyáltalán nem módosították a szegénységi küszöböt, sőt, fennállt a veszély, hogy csökkentik a létminimum összegét, amire végül nem került sor, csak szinten tartották.

Mi a létminimum?

A hatályos törvény értelmében a létminimum az a társadalmilag elismert minimális bevételhatár, amely alatt már anyagi szükséghelyzetről beszélünk. Ezt a szegénységi küszöböt minden évben július 1-jei dátummal szokták felülbírálni, miközben a Statisztikai Hivatal adataiból indulnak ki. Tavaly változott a valorizációs képlet, és az azóta érvényes új módszer szerint a létminimum összegét úgy állapították meg, hogy először meghatározták az alacsony bevételű természetes személyekre vonatkozó megélhetési költségek tavaly áprilistól idén áprilisig mért növekedésének a koefficiensét, majd azt megszorozták a létminimum június 30-áig érvényes összegeivel. Ha a képletben használt koefficiens értéke 1 vagy annál kisebb, nem alkalmazzák a létminimumról szóló jogszabályba foglalt valorizációs módszert, és abban az évben nem módosul a létminimum összege.

Konkrét összegek

„A Statisztikai Hivatal májusi adatai szerint az alacsony bevételű háztartások számára a fogyasztóiár-index évközi emelkedése 1,9%-os (tavaly 14,7%-os) volt, ezért idén ez a koefficiens a meghatározó a valorizálás során” – tájékoztatott Veronika Solíková adószakértő, a podnikajte.sk munkatársa. A létminimum összege egy felnőtt személynek 268,88-ról 273,99 euróra nő. A közösen elbírált személynél a létminimum összege 187,57-ről 191,14 euróra, az eltartott, kiskorú gyermeknél pedig 122,77-ről 125,11 euróra emelkedik.

Módosuló támogatások

A létminimum csaknem 60 állami támogatás összegére van hatással – vagyis július 1-jétől azok is automatikusan változnak. Némelyik már a nyártól emelkedik, és van, amit csak 2024. január 1-jei dátummal számolnak át.

Júliustól valorizálják a minimális tartásdíjat, a munkaerőpiacon végrehajtott aktív intézkedésekkel összefüggő hozzájárulásokat, a fiatal felnőtt önállósodását elősegítő támogatást, a nevelőszülőknél lévő gyermekkel kapcsolatos különböző hozzájárulásokat (a nevelőszülők kiadásait, a kiskorú gyermek lakhatási és étkezési költségeit, zsebpénzt, a tárgyi ajándékok értékét), a kiskorú édesanyának jóváhagyható segélyt, a reszocializációs hozzájárulásokat stb.

Ösztöndíj

A létminimummal függ össze a szociális ösztöndíj nagysága. A közép-, tanonc- és főiskolák diákjainak szokták jóváhagyni, a konkrét összeg függ az előmeneteltől, valamint attól is, a diák milyen messze lakik az oktatási intézménytől, miközben az ösztöndíj felső határa a létminimum 50 százaléka, azaz szeptembertől a középiskolások számára 62,55 euró. A főiskolások esetében is fontos szempont az előmenetel, valamint a lakhely és az iskola közötti távolság, illetve a jogosultság elbírálásakor a kiindulópont a család összbevétele, a létminimum összegéhez viszonyított, egy főre jutó jövedelem.

Gyes és adóalap

A gyermekgondozási segély összege ugyancsak szorosan összefügg a létminimummal, és ezt a családsegítő támogatást mindig január 1-jével szokták átszámolni. Eszerint a szociális ügyi hivatalok 2025 elejétől 345,20 euró helyett 351,80 eurót fognak folyósítani annak a szülőnek, aki a gyes jóváhagyása előtt nem részesült anyasági támogatásban a Szociális Biztosítótól. Az a szülő pedig, akinek folyósítottak anyasági támogatást, januártól 482,30 euró gyesre számíthat a korábbi 473,30 euró helyett.

A létminimum összegétől függ az adóalap adómentes része – a mindenkori létminimum 21-szerese –, de ez a tétel nem most nyártól, hanem a gyeshez hasonlóan csak 2025 januárjától módosul. Az új összeg 5753,79 euró lesz évente, 479,48 euró havonta.

Nyugdíj

A létminimum valorizálása hatással van a Szociális Biztosító bizonyos döntéseire is – például az új, megemelt összeghez kell igazítani a korengedményes nyugdíj jóváhagyásának a feltételeit. Az idő előtti nyugalmazásukat fontolgató szeniorok ennek a változásnak nem szoktak örülni, ugyanis a Szociális Biztosító (az egyéb feltételek teljesítése mellett) csak azoknak hagyhatja jóvá az idő előtti nyugdíjazást, akiknek a biztosító által kiszámított havi járandóságuk eléri legalább a létminimum 1,6-szorosát, ami júliustól 53 euróval, 430,30 euróról 438,40 euróra módosult.

Adósságtörlesztés

Ezzel szemben a létminimum összegének az emelése mindenképpen segít azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a járandóságából levonnak valamilyen törlesztőrészletet. Az adósság rendezése szempontjából ugyanis a nyugdíj is ugyanolyan rendszeres bevételnek számít, mint a munkavégzésért kapott fizetés, és hatályos bírói határozat alapján a szeniorok jövedelméből is levonnak bizonyos összegeket, de nem vehetik el az egész bevételüket. A vonatkozó törvény ugyanis kimondja: bizonyos minimális összeget mindig az adósnál kell hagyni, amelyből biztosítani tudja az alapvető szükségleteit. A havi levonás nagysága függ a létminimum időszerű összegétől, az adós jövedelmétől, az általa eltartott személyek számától és attól, hogy elsőbbséget élvező tartozásról, esetleg kihágásért kiszabott bírságról van-e szó. Alapszabály: az adósnál kell hagyni legalább a létminimumnak megfelelő összeget, vagyis júliustól a végrehajtó nem nyúlhat 273,99 euróhoz, valamint egy eltartott személy után további 68,50 eurót (a létminimum 25%-a) az adósnál kell hagyni. Ha nyugdíjasról van szó, és vele egy háztartásban él egy másik személy, akit eltart, azért további 137 eurót (a létminimum 50%-a) számítanak, a végrehajtó legkevesebb 411 euróhoz nem nyúlhat.

Szociális segély

A létminimum hatással van a szociális segély összegére is, melyet a szociális ügyi hivatalok folyósítanak az anyagi szükséghelyzetben lévő személyeknek. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha valaki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. Noha a rászorulóknak minden cent jól jön, most csak 1,9%-os valorizációra számíthatnak, ami mindössze 1,60 euró plusz pénzt jelent. Ennyivel kapnak majd többet 2025. január 1-jétől. Idén januártól, mivel a létminimum tavaly nyáron 14,7%-kal nőtt, a szociálisi segélyt is ilyen mértékben valorizálták, mintegy 10 eurót jelentett. 2025 elejétől egy felnőtt személy 84,90 euró segélyt kaphat majd. A legfeljebb négy gyermeket nevelők havonta a jelenlegi 140,70 euró helyett 161,40 euróra számíthatnak. Az öt vagy annál több gyermekről gondoskodók a jelenlegi 205 euró helyett 235,70 euróra lesznek jogosultak. A gyermektelen párok segélye 18,90-nel fog kiegészülni 147,50 euróra. A legfeljebb négy gyermeknek gondját viselő párok a jelenlegi 193,40 euró helyett 220,71 euróra számíthatnak. Az öt vagy több gyermeket nevelő párok pedig nem egész 40 euróval kapnak majd többet, összesen 297,50 eurót. Az újévtől valorizálják a védelmi hozzájárulást is 11,10 euróval, az összege 86,81 euró lesz. Ugyancsak módosul az aktivációs hozzájárulás, aminek az összege szintén 86,81 euró lesz. Az eltartott gyermek után igényelhető hozzájárulás összege 20,71 euróról 23,70 euróra módosul.

Minimálnyugdíj

A minimálnyugdíj összegét ugyancsak a létminimum alapján állapítják meg, s január 1-jei dátummal számolják át. A 2023. október 1-jétől érvényes szabályozás szerint 30 év minősített társadalombiztosítási időszakkal rendelkező személy esetében a juttatás már nem a létminimum 136%-ának, hanem 145%-ának felel meg. (A minősített időszakba beletartozik az 1993. január 1. előtt szerzett összes biztosítási nap, 1993. január 1. után pedig csak az az időszak, amikor a személyes bérpont elérte a 0,241-es értéket, vagyis az éves bevétel legkevesebb az átlagekeres 24,1%-a volt.) 2024 december 31-éig még a jelenleg érvényes 268,88 euró érvényes, 2025. január 1-jétől viszont – mivel emelkedett a létminimum – a minimálnyugdíj összege mintegy 5 euróval 273,99 euróra egészül ki. A járandóság a ledolgozott évek száma alapján emelkedik: 31-től 39 szolgálati évig évente 2,5 százalékponttal, 40-től 49 szolgálati évig 3 százalékponttal, 50-től 59 szolgálati évig 5 százalékponttal, e felett pedig évente 7,5 százalékponttal nő az arány.