Mi legyen a drága jelzáloghitellel?

A jelzáloghitelek kamatai néhány évig csökkenő tendenciát mutattak, és hónapokon keresztül 0,3–1% között mozogtak, ami sokakat arra ösztönzött, hogy saját lakást vagy házat vegyen. Mára változott a helyzet. „A jelzáloghitel-kamatok az utóbbi egy évben gyakorlatilag a tízszeresére nőttek a tavalyi rekord alacsony kamatlábakhoz képest. Ez azt jelenti, hogy akinek sikerült 0,4%-os kamatot biztosítania a múlt évben például 3 évre, jelenleg ugyanolyan kölcsön esetén 4-5%-os kamatláb intézhető szintén 3 éves fixáció mellett. Ez több mint 200 euró különbséget jelent a havi törlesztőrészletekben egy 30 évre felvett 100 ezer eurós hitelnél” – mutatott rá Peter Jeczko, a Partners Group társaság szakértője.

A kormány megoldást ígért a drága jelzáloghitelek problémájára, és a múlt héten elfogadott intézkedéscsomag tartalmazza egy új szociális segély bevezetését, melyet azok igényelhetnek majd, akiknek emelkedtek a törlesztőrészleteik – legfeljebb 150 eurót kaphatnak havonta. Ugyanakkor a segélyre nem lesz mindenki jogosult, vagy sokan csak az összeg felére számíthatnak, ugyanis többen már visszafizették a hitel egy részét, illetve azoknak sem jár majd a támogatás, akik törlesztőkamatait 100 eurónál kisebb tétellel emelték. Azok sem kaphatnak segélyt, akik havi bevétele túllépi az átlagkereset 1,6-szorosát, ami jelenleg 2086 euró. Továbbá, módosul a jelzáloghitelek törlesztőrészleteire vonatkozó adóbónusz is, melyet az éves adóelszámolás vagy adóbevallás elkészítésekor lehet érvényesíteni. Az adóbónusz felső határa a jelenlegi 400 euróról január 1-jétől 1800 euróra nő. Ezenkívül a fiatalok által felvett jelzáloghiteleket is támogatni fogják.

Mindezt még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, s az intézkedések leghamarabb január 1-jétől léphetnek érvénybe. Pénzügyi szakértők szerint azonban nem tanácsos a politikusokra várni, főleg, hogy folytatódhat ez eddigi dinamikus kamatláb-emelkedés. „Én úgy gondolom, hogy még tanúi leszünk további növekedésnek, bár már nem olyan szintűnek, mint az utóbbi évben, hanem enyhébb emelkedés várható a következő pár hónapban, majd hosszú stagnálásra, utána pedig csak nagyon lassú csökkenésre lehet számítani az elkövetkezendő években” – jósolta a pénzügyi szakember. Úgy véli, 3-4% lesz a jelzáloghitelek új hosszútávú standard kamatlába, miután stabilizálódik a helyzet mintegy 5 éves időhorizonton. A kialakult helyzet főleg a központi bankok alapkamatával függ össze, továbbá az inflációval és az adott ország rizikófaktoraival. „Úgy fest, a központi bankok alap kamatlábai tovább már nem fognak növekedni, mivel az inflációt sikerült megfékezni. A rizikófaktorok közé legfőképpen az emberek eladósodása, az instabil ingatlanpiac és a demográfiai helyzet tartozik. Mindez negatív hatással lehet a hitelkamatok alakulására” – részletezte a szakember.

Megéri most a hitel?

„Mivel a magas kamatok az ingatlanvásárlási kedvet szinte a fagypontra csökkentették, az ingatlanpiac nagyszerű lehetőségeket kínál jelenleg. Ha saját lakhatás biztosítása a cél, ajánlatos belevágni, mivel az ország nagy részén már mintegy 10%-ot csökkentek az ingatlanárak, és a jegybank még további, legalább 4%-os csökkenést jósol” – mutatott rá Peter Jeczko. Szerinte most jó lehetőség van kedvező áron vásárolni ingatlant, ugyanakkor a magas kamatok miatt ajánlatos pénzügyi szakértőhöz fordulni, aki felméri az ügyfél pénzügyi lehetőségeit, és megfelelő, testre szabott tervet készít úgy, hogy ne legyen túl megterhelő a hitel törlesztése ebben az időszakban.

Ötéves lekötés?

Noha minden eset egyedi, az ügyfelek más-más élethelyzetben vannak, és különböző anyagi háttérrel rendelkeznek, általánosságban elmondható: aki mostanság gondolkodik jelzáloghitelen, esetleg ebben az időszakban van a refixáció időpontja, annak – a szakértő szerint – ajánlatos minimálisan 5 éves új fixációt választani. „Azoknak is, akiknek már van hitelük, és mostanában ér véget a fixáció, ajánlom, mindenképpen vegyék fel a kapcsolatot pénzügyi szakértővel, aki felvázolja a lehetséges forgatókönyveket. Mivel a legtöbb esetben a kamatláb növekedni fog a fixáció után, ajánlatos előkészíteni egy ún. refinanszírozási hitelt egy másik bankban, ahol ún. foglalót írhat az ügyfél az aktuális kamatkínálat szerint, és van rá 12 hónapja, hogy ténylegesen merítse a hitelt. Így, ha 12 hónapon belül esedékes a lekötés vége, nem kell majd stresszelni a miatt, milyen kamatot kínál majd a saját bankunk, mert megelőzésképpen elkészítettük a B tervet” – magyarázta a Partners Group menedzsere.

Ha nem tudunk törleszteni

A legtöbb család nem egyik napról a másikra kerül a csőd szélére, a problémákat még csírájában kell kezelni. A magas törlesztőrészletek miatt kialakult vagy kialakulható szűkös anyagi helyzetet időben el kell kezdeni orvosolni. „Ha nehéz helyzetbe kerül a családi költségvetés a megnőtt kamatláb miatt, a meghosszabbított futamidő csökkentheti a törlesztőrészletet. Szintén járható út az ún. konszolidáció, ami több hitel összevonását jelenti – ez abban az esetben jöhet szóba, ha esetleg törlesztenek más hitelt is, például kisebb fogyasztási hiteleket vagy autólízinget stb. Ha ez sem megoldás, ajánlom, minél hamarabb fel kell venni a kapcsolatot a bankkal, és kommunikálni kell a kialakult helyzetről. A bank tud különböző megoldásokat kínálni, de nem szabad kivárni, amíg komolyra fordul a helyzet a kihagyott befizetendők miatt” – figyelmeztetett Jeczko.