Sok olvasónkkal előfordult már, hogy séta közben talált valamit: egy gazdátlan pénztárcát, esernyőt, táskát, mobilt, papírpénzt, gyűrűt, függőt stb. Mi a teendő ilyenkor? Simán zsebre tehetjük, s megtarthatjuk? Vagy jelenti kell valahol a dolgot? Mi van, ha nem szólunk senkinek? A kérdésre – olvasói levélre reagálva – ifj. Mészáros Lajos jogász keresi a választ.
Megtarthatjuk a talált tárgyakat?
Pár hete az autómat porszívóztam egy kézi autómosónál, amikor találtam a földön egy dobozt, amiben néhány szerelőkulcs mellett egy rongyba csavarva több Rolex luxuskaróra is volt. A porszívóállványra ragasztottam egy cédulát a mobilszámommal és azzal, hogy aki elvesztette a szerelődobozát, jelentkezzen – máig senki sem jelentkezett. Az órákat megmutattam egy órásnak, aki szerint tízezreket is érhetnek, de mivel lopottak is lehetnek, azt ajánlotta, hogy az esetet jelentsem a rendőrségen, nehogy még én kerüljek bajba. A kérdésem az, hogy mennyi idő után tarthatom meg az órákat, ha senki sem jelentkezik, és mi van, ha ezek bűncselekményből származnak?
A szlovák törvények szerint a talált tárgyak az állam tulajdonát képezik. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 135. §-a alapján: „Aki elveszett dolgot talál, köteles azt kiadni tulajdonosának. Ha a tulajdonos nem ismert, a megtaláló köteles azt leadni az illetékes állami szervnek. Ha a tulajdonos a leadástól számított egy éven belül nem jelentkezik érte, a dolog az állam tulajdonába kerül.” Az idézett jogszabályból világos, hogy az elveszett dolgok megtalálójának bizonyos kötelességei vannak. Az elveszett értéket megtaláló személynek mindent meg kell tennie azért, hogy ezt a dolgot a tulajdonosa visszakaphassa. Ez viszont nem azt jelenti, hogy „nyomoznia” kellene a tulajdonos után, még ha ma, az internet korában az első lépést könnyen megtehetné, pl. feltehetné a talált dolog leírását települése honlapjára, vagy a Facebook „talált tárgyas” oldalaira. Ám ettől függetlenül a Ptk. előírásait be kell tartani, és a talált tárgyat nyomban át kell adni az illetékes szervnek, amely adott esetben a kerületi székhelyen található járási hivatal vagyonkezelő osztálya, és ha bűncselekmény gyanúja áll fenn a tárggyal kapcsolatban, a rendőrség. Természetesen, ha kiderül, hogy bűncselekmény történt, a talált dolog visszakerül a károsulthoz, tehát nem lesz az állam tulajdona.
A becsületes megtalálót a törvény alapján a szükséges kiadások megtérítése és találói díj illeti meg, amely a talált dolog értékének tíz százaléka. Erre a díjra viszont a megtaláló csak azután jogosult, miután a dolog az állam tulajdonába került (vagyis átadása után 1 évvel), vagy amikor a dolog visszakerült eredeti tulajdonosához. A találói díjat 3 évig lehet igényelni, azután elévül. A szükséges kiadásokat azok a kiadások képezik, melyeket a találónak viselnie kellett (pl. utazási kiadások a járási hivatalba, tárolási kiadások stb.).
Az eddig ismertetett jogszabályok érvényesek az elrejtett és az elhagyott dolgokra is. Vagyis, ha valaki olyan értéket, „kincset” talált, melyet ismeretlen személyek elrejtettek, köteles azt az államnak kiadni, és az államot illetik a tulajdonosuk által szándékosan „elhagyott” dolgok is (a határ közelében pl. előfordult, hogy a menekültek elhagyták meghibásodott autójukat). Ha egy dolog tulajdonosát vagy az azt elrejtő személyt ismerik, nem tekinthetjük a dolgot gazdátlannak, de ha a talált tárgy muzeális vagy műemléki értékű, az is az államot illeti.
Fontos még, hogy a talált dolgok eltitkolása a Büntető Törvénykönyv 236. §-a alapján bűncselekmény, amely nagyobb kár okozása esetén többévi szabadságvesztéssel is járhat.
Úgy tűnhet, olvasónknak nincs oka túlzottan örülni, de ha belegondolunk, hogy épp akkora öröm lehet az elveszettnek hitt dolgot visszakapni, mint visszajuttatni azt jogos tulajdonosához, akkor van értelme „csupán” a becsületes megtalálásnak is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.