Megemelik a dolgozó szeniorok nyugdíját

Aki egész életében emberek között volt, öreg korára sem akar tétlenül ülni a négy fal között, ezért a szociális kapcsolattartás az ember számára az élet minden szakaszában nagyon fontos. A Szociális Biztosító (SP) decemberben 267 326 munkavállaló szeniort tartott nyilván, ebből 160 683 öregségi nyugdíjas. Egy évvel korábban a számuk 253 714 volt, 2017 decemberében pedig 242 817-en dolgoztak. Az SP az év elején szokta törvényből kifolyólag valorizálni a járandóságokat, a dolgozó nyugdíjasok pedig mindig kettős emelésre számíthatnak. Sokan azt hitték, erre már januárban sor kerül, de nem így volt, ezért az utóbbi napokban kérdésekkel halmozták el a biztosítót.

Nem kell reklamálni

„A szeniorok mostanában gyakrabban érdeklődnek az iránt, hogy a nyugdíjukat a tavaly szerzett újabb biztosítási időszak alapján miért nem emeltük meg az éves valorizációval együtt. Nem kell aggódni, a Szociális Biztosító nem feledkezett meg senkiről. Nem kell semmit reklamálni, és a biztosítási időszak szerinti nyugdíjátszámolást nem kell külön kérni” – nyugtatta ügyfeleit a Szociális Biztosító. Januárban mindenkit írásban tájékoztattak a törvényben meghatározott, rendszeres év eleji valorizációról, de kizárólag erről, vagyis az SP leveléből csak azt olvashatták ki, hogy az öregségi járandóságokat legkevesebb 9 euróval megtoldották.

„A tavaly szerzett biztosítási időszak szerinti emelésről a biztosító külön határozatot ad ki. Ez automatikusan történik, nem kell kérvényt benyújtani, miközben a határidő, ameddig ezt meg kell tenni, 2020. március 31.”

– olvasható az SP közleményében.

Amikor valaki benyújtja a nyugdíjkérelmét, a Szociális Biztosítónak a nyugdíj kiszámításakor figyelembe kell vennie az összes olyan időszakot, amikor az adott személy része volt a nyugdíjbiztosítási rendszernek. Ha valaki nyugdíjasként tovább dolgozik, a munkaviszony befejezése után, ha akarja, kérheti nyugdíja átszámolását. Az sem baj, ha elfelejti, mert a biztosító ezt „saját magától” is megteszi, éspedig mindig az év elején – ez zajlik most, március végéig. Ráadásul az emelést nem kötik a társadalombiztosítás megszűnéséhez, a dolgozó nyugdíjasok járandóságát akkor is átszámolják, ha még tart a munkaviszonyuk. A dolgozó nyugdíjasok hamarosan levelet kapnak az újabb emelésről, amely azonban feltehetően csak pár centes lesz.

Mekkora az emelés?

A nyugdíj összegét a következő képlettel állapítják meg: POMBxODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpont (priemerný osobný mzdový bod), az ODP a teljes nyugdíjbiztosítási időszak (obdobie dôchodkového poistenia), az ADH az aktuális nyugdíjérték (aktuálna dôchodková hodnota). Ha olyan személyről van szó, akinek a nyugdíjkorhatár elérése után is volt társadalombiztosítása (még utána is dolgozott), először kiszámítják, a nyugdíjkorhatár elérésének pillanatában milyen járandóságra jogosult, majd az utána ledolgozott időszakot külön értékelik, külön összeget állapítanak meg, és a kettőt összeadják. Ha valaki utána ismét munkába áll, és így újabb biztosítási időszakot szerez, évente egyszer – ugyanazzal a képlettel – átértékelik a járandóságát. Az emelés mértékét a munkaadótól továbbított adatok alapján számolják ki. Teljesen mindegy, hogy a nyugdíjas milyen szerződésre dolgozik, jelenleg a rendes munkaszerződésre és a megbízásos szerződésre, illetve a főállásban és a részmunkaidőben végzett munka esetében egyaránt kialakul járulékfizetési kötelezettség, és ez alapján az SP átszámolhatja a járandóságok összegét.

Kedvezmények

Minden dolgozó nyugdíjas jogosult bizonyos kedvezményekre, attól függően, milyen szerződése van. A megbízási szerződésre dolgozók a fizetésükből mindössze nyugdíjbiztosítást fizetnek, ezért betegség esetén nem jogosultak táppénzre. A rendes szerződéssel rendelkezők azonban ugyanúgy mehetnek betegszabadságra, mint a nyugdíjba vonulásuk előtt, és a munkaképtelenségük alatt jogosultak bérpótlékra. További különbség a szabadnapok merítése szempontjából van. A rendes szerződésre dolgozó nyugdíjasok a többi, 33 évnél idősebb alkalmazotthoz hasonlóan, legalább 5 hét fizetett szabadságra jogosultak, megilleti őket 7 fizetett szabadnap orvoslátogatás céljából, valamint ebédjegyeket is kaphatnak. A megbízásos szerződésre dolgozók már elesnek e kedvezményektől. A munkaadó ugyan nekik is adhat szabadnapot orvoslátogatás céljából, de azért nem jár semmilyen bérpótlék. A cég bónuszként ebédjegyeket is jóváhagyhat, de nem kötelező, és sok munkaadó nem is ad. Ezenkívül a megbízási szerződés megszűnése után nem jár semmilyen végkielégítés. Ezzel szemben a főállású munkaviszony megszűnése után az idős személy jogosult lehet lelépőre – a konkrét összeg a munkahelyen eltöltött időszaktól és attól függ, hogyan szűnt meg a munkaviszony.

Rokkantnyugdíjasok

A rokkantnyugdíjasokra nem vonatkoznak munkavállalási korlátozások, sőt, a munkaviszony megszűnése után ők munkanélküli-segélyben is részesülhetnek. Ugyanakkor az ő járandóságukat nem számítják át, hiába dolgoznak, ez alapján nem számíthatnak magasabb rokkantsági nyugdíjra. Ellenben a munkavégzés alatt szerzett társadalombiztosítási időszakokat figyelembe fogják venni, amikor jogosultságot szereznek az öregségi nyugdíjra. Vagyis, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt, igényelhetnek öregségi nyugdíjat, és az SP az életük során szerzett biztosítási időszakot is figyelembe véve meghatározza az öregségi nyugdíj összegét. Ha az magasabb lesz a rokkantsági nyugdíjnál, a nagyobb összeget fogják folyósítani.

Vállalkozás indítása

Aki mindenképpen javítani akar a jövedelmén, ám képtelen elhelyezkedni, illetve korkedvezményes nyugdíjasként a havi járandóságát sem akarja elveszíteni, annak megoldást jelenthet, ha kiváltja a vállalkozói engedélyt. Az egyéni vállalkozóknak a vállalkozás első évében nincs semmilyen kötelezettségük a Szociális Biztosítóval szemben, nem kell nyugdíjbiztosítást fizetni, nem is állítják le a korengedményes nyugdíj folyósítását. Később pedig a vállalkozásból befolyt haszon alapján lehet mérlegelni, mi éri meg jobban: tovább vállalkozni vagy csak nyugdíjasnak maradni.

(sza)