Kényszeríthet magánvállalkozásra a munkáltató?

Ma már viszonylag gyakori, hogy egy munkáltató az alkalmazottait jogilag nem munkaviszonyban (munkaszerződés alapján), hanem mint ún. „bedolgozó” magánvállalkozókat foglalkoztatja, annak ellenére, hogy az adott személyek olyan munkát végeznek, amit máshol alkalmazottként végeznének. A munkáltatónak ez főleg az egészségügyi és szociális járulékok miatt előnyös, mert ha az alkalmazott „papíron” magánvállalkozóként dolgozik, a járulékokat nem a munkáltatónak, hanem a bedolgozónak kell fizetnie. Az alkalmazottból bedolgozóvá válásnak viszont megvannak a maga hátulütői.

Ahhoz, hogy olvasónk munkáltatójának alkalmazottaiból bedolgozó vállalkozók váljanak, meg kell szüntetni a munkaviszonyukat. A munkáltató ezt alapvetően két módon teheti meg: írásos megegyezést köt az alkalmazottakkal a munkaviszony megszüntetéséről, vagy egyoldalúan írásban felmond nekik. A megegyezés kétoldalú jogügylet, ezért csak az alkalmazottak beleegyezésével lehetséges. Ha a munkáltató nem tud megegyezni az alkalmazottakkal, akkor egyoldalúan felmondhat nekik, amit meg kell indokolnia. Adott esetben a Munkatörvénykönyv 63./1./b. §-ában szereplő leépítési indok (itt inkább ürügy) jöhet esetleg szóba, így a felmondás formailag lehetséges. Felmondás esetén viszont a munkáltatónak törvényi kötelessége ún. lelépőt (odstupné) fizetnie az alkalmazottnak, amely akár bírósági úton is kikényszeríthető (de ez csak akkor érvényes, ha a munkáltató mond fel az alkalmazottnak – ha az alkalmazott mond fel, nem jár lelépő).

A fent leírtak alapján tehát a munkáltató nem tehet meg mindent. Ráadásul, olvasónk munkáltatójának helyzete még bonyolultabb lehet, mert ha tényleg kb. 50 személy elbocsátását tervezi, a Munkatörvénykönyv szerint ez ún. tömeges elbocsátásnak is minősülhet, amely esetben a munkáltató köteles pl. a tömeges elbocsátást előre megtárgyalni a munkaügyi hivatallal és a szakszervezetekkel, amelyek általában mindent megtesznek azért, hogy megakadályozzák a tömeges elbocsátásokat.

Végezetül fontos rámutatni, hogy a nyilvánvalóan manipulatívan megváltoztatott rendszer, amelyben olvasónk munkáltatója tovább foglalkoztatná alkalmazottait, akár fiktívnek is tekinthető. A Švarc-rendszerként is ismert foglalkoztatás ugyanis jogellenesnek is nyilvánítható, ha a magánvállalkozó ugyanazt a munkát végzi kizárólag ugyanannak a munkáltatónak, akinél közvetlenül azelőtt alkalmazottként dolgozott. Az ezt ellenőrizni illetékes hatóságok a munkaügyi hivatal és a munkaügyi felügyelőség, akik illegális foglalkoztatás megállapítása esetén ugyan az alkalmazottból lett magánvállalkozót is megbüntethetik legfeljebb 331 €-ra, a munkáltató azonban, ha a megjátszott bedolgozói státusz bizonyítható, ennél sokkal súlyosabb, akár 200 000 €-s büntetést is kaphat.