Jövőre meglepődhetünk a fűtésszámlán

Sokan nem vették észre, hogy már más módszerrel állapítják meg a társasházak hődíját, s a mai napig abban a hitben élnek, hogy a tényleges hőfogyasztásukat számlázzák ki nekik, amit a főtőtestekre szerelt mérőberendezések segítségével olvasnak le, és meg van róla győződve: ha kikapcsolják a radiátort, elméletileg csak egy nagyon kis összeget kellene fizetni a fűtésért. Van, ahol készítenek valamiféle havi kimutatást a költségekről, s ezt látva jó páran azt hitték, talán elromlott a radiátoron lévő mérőberendezés, ezért számláznak többet. Persze, ezt sem lehet kizárni, ám sokkal valószínűbb, hogy a lakók nem tudatosították a számítási rendszer módosítását. Szakértők szerint az új rendszer igazságosabb, negatívan érinti azonban a nem lakott lakásokat és azokat a lakásokat, ahol a szomszédok rovására takarékoskodnak a fűtésen.

Mérőberendezések

A rezsiköltség-elszámolásban az egyik legfontosabb tételnek a távhőszolgáltatás számít, amely általában a költségek harmadát teszi ki. A lakók főleg a fűtéssel és a meleg víz előállításával összefüggő költségeket szokták reklamálni, ami együttesen a kiadások 60%-át alkotja. A távhőszolgáltatás árának a kiszámításánál a lakás alapterületét és – ha a fűtőtestekre fel vannak szerelve a mérőberendezések – az egyes lakások valós fogyasztását veszik alapul. Hogy e két tételt milyen arányban kell figyelembe venni, azt időről időre módosítják, mindig az igazságosság elvére hivatkozva. Pár évvel ezelőtt a mérőberendezések felszerelése volt a trend, a lakókat arra ösztönözték, hogy mindenki minél gyorsabban szereltesse fel, ellenkező esetben a hődíj kiszámolásakor csak a lakás alapterületét veszik figyelembe, ahol azonban van mérő a radiátorokon, ott a tényleges fogyasztást veszik alapul, ami igazságosabb. Így aztán szinte mindenki szereltetett mérőt a radiátorokra.

A kedvezőtlen fekvésű lakások esetében az ár kiszámításánál általában egy koefficienst alkalmaznak, vagyis az árat például 0,80-nal vagy 0,93-mal szorozzák be. Ennek a nagyságáról a lakógyűlés dönt. Azt a lakástulajdonost pedig, aki nem teszi lehetővé a vízórák vagy a radiátorokra szerelt mérőberendezések leolvasását, a lakáskezelő megbüntetheti.

Bosszantó élősködők

Miután sorra felszerelték a mérőberendezéseket, a lakók, főleg a kevésbé tehetősek, kezdtek jobban odafigyelni a fogyasztásra, s azt kezdték jobban visszafogni. Vannak, akik a nap bizonyos részében alacsonyabbra csavarják a radiátorokat, a szükségleteiknek megfelelően napközben többször módosítják a hőfokot, és vannak, akik – az alacsonyabb számla reményében – alig fűtenek vagy teljesen kikapcsolják a fűtést. Ennek ellenére nem fagynak meg, mert a szomszédos lakásokban fűtenek. Természetesen, többeket zavar, hogy egyesek a szomszédok rovására takarékoskodnak a fűtésen. Ezért megint változtattak a hődíj meghatározásának a módján, és a most ősszel kezdődött fűtési szezonban már az új módszert alkalmazzák. Előnyösebb a magasabb fogyasztású háztartások és a házak saroklakásai, illetve mindazok számára, akik a radiátoraikat kikapcsoló szomszédok lakásait is fűtik.

Most hogyan számolnak?

A távhőszolgáltatás árának a kiszámítását szabályozó korábbi rendelet szerint a lakás alapterületét és a fűtőtestekre szerelve a mérőberendezésekkel mért tényleges fogyasztást 60:40 arányban ajánlotta. Voltak olyan lakóházak, ahol az alapterület szerinti rész jóval kisebb, sok házban 40% alatti, sőt akár 0% volt, azaz ott csak a tényleges fogyasztást vették alapul. Így viszont nagyon szélsőséges esetek fordultak elő, például két teljesen azonos alapterületű lakás fűtési költségei nagyon eltérőek voltak. „Az egyik lakásban egy fiatal, kétgyermekes család lakik, ők kb. 22-23 fokra fűtik a lakást. A másik lakás üresen áll (pl. befektetés célú vagy örökölt lakásról van szó), és a termosztátfejek egész évben 1-es fokozatra vannak állítva. Ennek ellenére az utóbbi lakásban a hőmérséklet a fűtési szezon során nem csökkent 18 fok alá (csak 4 fokkal kevesebb, mint az első lakásban). Az alapterület és a tényleges fogyasztás aránya ebben a lakóházban 20%-ra és 80 %-ra volt beállítva. Ezért a második lakás fűtési költségei 2022-ben csak 84 euróra rúgtak, az első lakásé viszont ennek majdnem a tízszerese, 820 euró volt. Éppen az ilyen méltánytalan helyzetek vezettek a szabályok módosításához” – magyarázza Michal Kundrata, a Fogyasztóvédelmi Társaság munkatársa. A 2023. január 1-jétől hatályos rendelet a hődíj alapösszetevőjét (a lakás alapterülete) legalább 30%-ban határozza meg, és azt is leszögezi, hogy a legmagasabb fűtési költségű lakás legfeljebb a legalacsonyabb költségű lakás költségének 2,5-szeresét fizetheti. Ha ez nem így van, akkor az alapösszetevő arányát meg kell változtatni, és a költségeket újra kell számolni.

Konkrét példa

A tényleges 2023-as fűtési költségek csak jövőre derülnek ki, amikor megkapjuk az éves elszámolást. Viszont elemzők végeztek néhány szimulációt konkrét társasházakra vonatkozóan, a 2022-es számokból kiindulva. Például egy 100 lakásos társasházban a 2022-es fűtési költségmegosztási arányt 30% (alapösszetevő) és 70% (mért fogyasztás) arányban határozták meg. Az újraszámítás után kiderült, hogy az „A” lakás négyzetméterenkénti költsége 1,89 euró, míg a „B” lakás négyzetméterenkénti költsége 13,94 euró, ami 7,38-szoros különbséget jelent, ami ellentmond a 2023. január 1-jétől érvényes új rendeletnek. Az új norma szerint a költségvetési arányt 65:35-re kell módosítani, az egy négyzetméterre jutó költség így lesz 4,10 euró az „A” lakás esetében és 10,10 euró a „B” lakás esetében. Ez azt jelenti, hogy egy olyan lakás, amely korábban rendkívül keveset fizetett a fűtésért, most kétszer annyit fog fizetni, a ház és a lakás azonos fogyasztását feltételezve. Egy olyan lakás pedig, amely eddig sokat fizetett, kevesebbet fog fizetni. Ez a rendszer igazságosabb, különösen az aktívan lakott lakások esetében.

Tanácsos tájékozódni

Michal Kundrata úgy véli, a nagyon sok háztartás nem készült fel erre a változásra. „Sok lakáskezelőség már a nyáron kiszámolta, hogy ez a rendelet hogyan érinti majd az ügyfeleit, és már ennek megfelelően módosította a hődíjelőlegeket. De a legtöbben ezt még mindig nem tették meg, így sok háztartásnak kellemetlen meglepetésben lesz része, amikor 2024 májusában megkapják az elszámolást. Jó lenne, ha előre tájékoztatnák a lakókat, hogy elkerüljék a kellemetlen reakciókat, és csökkentsék a panaszok számát. Főleg azokat kellene egyértelműen figyelmeztetni a változásokra, akiket jelentősen negatívan érint majd” – mondta Kundrata. Azt tanácsolja, aki idáig keveset fizetett, s idáig nem kapott semmilyen figyelmeztetést, az menjen el a lakáskezelőjéhez, s előre tájékozódjon az esetleges emelésről.

Hogyan spóroljunk?

Mindenképpen tanácsos takarékoskodni, de a radiátorok teljes lezárása helyett inkább korszerűsítsük a fűtési rendszerünket! Ha még régi típusú ablakaink vannak, ajánlott a lehető legrövidebb időn belül betervezni a nyílászárók cseréjét, és emellett a ház teljes szigetelését. Számítások szerint ugyanis a hőveszteség 25–30 százaléka a tető számlájára írható, az energia 25–35%-a az ajtókon, ablakokon át szökik el, 10–15%-a a talajon, 20–30%-a pedig a falakon át.

Ha a fűtési rendszerünket nem tudjuk korszerűsíteni, spórolhatunk a fűtési szokásaink megváltoztatásával. A fűtési időszak kezdetén tanácsos légteleníteni a radiátorokat. A helyiségeket fölöslegesen soha ne fűtsük túl! Ha a megszokott 24 fokról 20 fokra állítjuk a hőmérsékletet, a 4 fokos csökkentéssel akár 24%-kal is csökkenhet a fogyasztásunk. Tanácsos szabályozni a nappali és az éjszakai hőmérsékletet, így sok pénzt tudunk megtakarítani. Ha egy szobában 1 fokkal csökkentjük a hőmérsékletet, máris 6 százalékkal kevesebb hőenergiát használunk el fűtésre. A szezon elején nem árt átgondolni, hogy az egyes helyiségekben milyen sokat tartózkodunk, és rendeltetésszerű használatuk milyen hőfokot igényel. Amikor elmegyünk otthonról, ne kapcsoljuk ki teljesen a radiátort, hanem csak csavarjuk lejjebb, és amikor hazaérünk – a tényleges használat idejére – a helyiségeket fűtsük a megfelelő hőfokra! Nagyobb lakásban és házban érdemes a nem egybefüggő légterületeket külön fűteni és zárva tartani az ajtókat. Kisebb lakásban célszerűbb nyitott ajtók mellett fűteni, így biztosíthatjuk a lakás átlagos hőmérsékletét.

(sza, sospotrebitelov.sk)