Az elemzők, pénzügyi szakértők időről időre figyelmeztetnek: a lakosoknak kevés megtakarításuk van. Jó lenne megtanulni félretenni, spórolni. De azért vannak szép számban olyanok is, akik takarékoskodnak, s a pénzüket vagy a bankban kamatoztatják, vagy más lehetőséget keresnek.
Hogyan kamatoztassuk a pénzünket?
A koronavírus-járvány, majd pedig az ukrajnai háború következtében kialakult rossz gazdasági körülmények miatt több család került nehéz anyagi helyzetbe. Sokan felélték megtakarításaikat, fizetéstől fizetésig élnek, spórolni nincs nagyon lehetőségük. Ha mégis sikerül némi pénzt félretenni a szűkös családi költségvetésből, felmerül a kérdés: mi legyen a megspórolt pénzzel? Nem is olyan könnyű eldönteni, hogyan érdemes takarékoskodni. A témában kikértük egy pénzügyi szakértőnek, Peter Jeczkónak, a Partners Group társaság menedzserének a véleményét.
Amikor takarékoskodunk, a minimális elvárás az, hogy a félretett pénz ne veszítsen az értékéből, hanem, ha lehet, inkább gyarapodjon. A jelenlegi infláció mellett ez lehetséges?
Ebben az időszakban, amikor az infláció rekord magasságokat dönt, bizony érdemes azzal foglalkozni, hogyan kamatoztassuk összespórolt pénzünket. Habár az év eleji 15%-os infláció a jelenlegi 7%-nál tart, tehát a központi bankoknak sikerült annak növekedését megfékezni, sőt jelentősen csökkenteni is, ez még mindig nagyon magasnak számít. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az árak már nem növekednek olyan tempóban, mint év elején, de még várható újabb hullám. A spórolt pénzünkre a 7%-os infláció a következő hatással van: ha például van félretett 10 ezer eurónk valamilyen kamatmentes számlán, esetleg otthon a fiókban, annak egy év alatt 9300 euróra csökken a reális értéke. Veszít a vásárlási erejéből. Két év múlva mintegy 8600 eurót fog érni, és így tovább, 8 év után majdnem a felére csökken az értéke. Igaza van annak, aki azt állítja, hogy ilyen mértékű inflációval nehéz harcolni, de már az is valami, ha csökkentjük annak negatív hatását a pénzünkre.
Milyen lehetőségek vannak?
Először is azt kell tisztázni, hogy mikor lesz szükségünk a pénzre, tehát mikor akarjuk elkölteni. Ha például tudom azt, hogy a megtakarítás nyugdíj-kiegészítőként fog szolgálni, és még legalább 10 év van hátra a nyugdíjkorhatár betöltéséig, akkor ezt a hosszútávú tervek közé soroljuk. 0–5 év a rövidtáv és 5–10 év a középtáv. Rövidtávú tervek esetén használhatunk banki betéteket vagy konzervatív befektetéseket, amelyek manapság 2-3%-os kamatokat kínálnak. Nagyon attraktív hozamot kínálnak jelenleg az ún. állami vagy korporát értékpapírok. Középtávon jó megoldásnak bizonyulhatnak olyan alapok, amelyek például kommersz ingatlanokba fektetnek. Hosszútávon pedig ETF alapú részvényalapokat ajánlanék, amelyek képesek átlagban akár 9-10%-os hozamot is elérni. Fontos megjegyezni, hogy nem garantált, átlag hozamról beszélünk, tehát jó évet követhet rossz, és fordítva. Ezért fontos a hosszú futamidő.
Hogyan spóroljunk? Havonta minimum mennyit tanácsos félretenni?
Ha mindezt levetítjük havi költségvetésünk tervezésére, akkor tudok ajánlani egy univerzális segítséget, ami arról szól, hogy ne költsünk többet a mindennapi kiadásainkra a jövedelmünk 40%-ánál, és ne legyen több a lakáshitel törlesztőrészlete a fizetésünk 30%-ánál! A fizetésünk 20%-át tegyük félre közép- és hosszútávú célokra, valamint életbiztosításra, és 10%-ot fordítsunk az ún. vastartalék gyarapítására! Tehát a bevételeinket ilyen arányban osszuk fel: 10:20:30:40!
Mi alapján válasszuk ki, mibe fektessük a pénzünket? Hihetünk a reklámoknak?
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a jelenlegi, rossz gazdasági helyzettel és inflációval sújtott időszaknak vélhetően lesznek áldozatai is, akik bedőlnek a különböző pénzintézetek kecsegtető ajánlatainak. Az internetes felületeken időről időre felbukkannak magas hozammal kecsegtető értékpapír-befektéseket hirdető reklámok, melyeket főleg úgy lehet felismerni, hogy már a szlogen is gyanús, például olyan kifejezéseket használnak, hogy infláció elleni értékpapírok, garantált hozamok stb. Céges értékpapíroknál tudatosítani kell, hogy ha csak egy cég értékpapírjába fektetünk, és a cég csődbe megy, akkor a pénzünket nem fogjuk újra látni, illetve jobb esetben csak annak töredékét. Erre a jelenségre már a jegybank is figyelmeztetett. Sokkal biztonságosabb módja a befektetésnek, ha értékpapíralapokat választunk, ugyanis ebben az esetben több ezer vagy tízezer céges értékpapírba fektet az alapkezelő, és ha valamelyik cég a listánkon be is csődöl, nem lesz nagy hatással a portfóliónkra.
Ha nem vagyok biztos abban, hogy nekem mi a legmegfelelőbb – valamilyen alap vagy értékpapír, esetleg más befektetési mód – akkor csak sétáljak be a bankba, mondván: szeretném a pénzemet jobban kamatoztatni, ajánljanak valamit? Vagy érdemes inkább független pénzügyi tanácsadóhoz fordulni?
Aki azon gondolkodik, mi lehetne a legmegfelelőbb módja a pénze kamatoztatásának, annak fontos tudatosítania azt is, hogy ideális pénzügyi termék nem létezik. Mit értek ideális termék alatt? Olyat, amely bármikor hozzáférhető, nagyon jól kamatozik és még biztonságos is. Létezhet viszont ideális pénzügyi terv, ami mindezeket a paramétereket maximalizálhatja, de ez esetben több termék kombinációjáról, pénzügyi portfólióról fogunk beszélni. Nagyon komolyan hangzik, sőt azt sugallja, hogy ez csak a gazdagok kiváltsága, de az ellenkezője az igaz. Pénzügyi tervet bárkinek készíthetünk a vagyon nagyságától függetlenül, legyen szó ezer vagy akár százezer euróról, vagy még többről. Ideális lenne pénzügyi szakembert felkeresni, aki függetlenül tud tanácsot adni, tehát nem közvetlen alkalmazottja a banknak vagy befektetési társaságnak, és átlátja az egész piacot. Ha a bankunkban keresnénk választ a kérdéseinkre, erős kétségeim vannak afelől, hogy független, objektív tanácsokat kapnánk. Egyáltalán nem biztos, hogy a bank véletlenszerűen kiválasztott alkalmazottja kompetens lenne a témában.
Egy időben divat volt részvényeket vásárolni. Ezt ma jó ötletnek tartja?
A részvények vásárlása ma is „divat”, de azzal a veszéllyel járhat, hogy rosszul választunk, és esetleg épp annak a cégnek a részvénye nem fog profitálni, amelyiket mi választottuk. Ezért én személy szerint inkább részvényalapokban gondolkoznék, ahol egyetlen alapba egyszerre több száz cég részvényét vásárolhatjuk a pénzünkből, így optimalizáljuk a rizikófaktort. Nem kell attól tartanunk, hogy rossz cég részvényét választottuk.
Mi a helyzet az ingatlanokkal? Jó befektetés manapság ingatlant vásárolni?
Az ingatlanvásárlást oldhatjuk két szemszögből: hitelre vagy anélkül. Ha befektetés szemszögéből figyeljük a dolgot, akkor ugye tudjuk, hogy a hitelezés csak nagyon magas kamat mellett oldható ebben az időszakban, bár, ha nagyon jó áron találunk ingatlant, amit majd esetleg bérbe tudunk adni, akkor megfontolandó lehet a döntés. Számolnunk kell azzal is, hogy egy ingatlan bérbeadása és annak menedzselése inkább vállalkozói tevékenység, mint befektetés. Gondoskodnunk kell az albérlő kényelméről, esetleg újat kell találni üresedés esetén. Ez nem mindenkinek jön be.
Más a helyzet, ha készpénzből szeretnénk ingatlant vásárolni. De mikor biztonságos egy befektetés? Ha egy albérlőm van, vagy ha több száz?
Én a voksomat a második variációra adnám. Erre pedig a megoldás az, hogy ha már ingatlanba szeretnénk fektetni a pénzünket, akkor gondolkozzunk kommersz ingatlanokban, amelyeket tulajdonosaik vállalkozásra kínálnak. Gondolok itt például bevásárlóközpontokra vagy ipari parkokra, esetleg logisztikai parkokra. Ezek ingatlanalapokban elérhetők, az átlag ügyfél is fektethet ilyen típusú alapba. Sok esetben hozamban is nagyon attraktívak, de főleg gondtalan befektetésről van szó, nem igényel törődést.
Mi a véleménye az aranyról vagy más értéktárgyról? Jó ötlet lehet ilyesmibe fektetni a pénzünket?
Az arany inkább az üzlet, tehát az adok-veszek kategóriába tartozik, nem annyira befektetés. Ha aranyba fektetetem a pénzem, csak akkor tudok nyereséges lenni, ha valaki drágábban vásárolja meg tőlem, mint amennyiért én vettem. Erre pedig bizony nincs garancia. Továbbá, az arany nem termel hozamot, mint például a szántóföld, ami minden évben termést hoz. Nem adható ki bérbe. Nem hoz osztalékot, mint egy cég. Tehát – mint olyan – nem aktívum. De nézzük a számokat! 1970 és 2022 között az arany 7,7% éves átlaghozamot jegyzett, miközben az SP500 amerikai részvényindex 10,43%-ot. Szintén érdekes statisztika, hogy csak nehezen találunk olyan 20 éves periódust a múltban, amikor a céges részvények a húsz év alatt veszítettek értékükből, az arany esetében pedig sok ilyen periódus volt. Tehát nem igaz, hogy az arany megoldás az inflációra, ellenkezőleg, nagyot is lehet bukni rajta. Művészeti tárgyakba is lehet befektetni, az viszont komoly szakmai tudást igényel, ezért ebben az esetben szintén ajánlatos felkeresni olyan szakértőt vagy értékbecslőt, aki jártas e téren. De alapvetően a művészeti tárgyakra is ugyanaz érvényes, mint az aranyra: csakis akkor lesz hozamom, ha drágábban adom el, mint amennyiért vettem. Ezért ezt is az extrém rizikós befektetések kategóriájába soroljuk.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.