Hogyan állapítják meg a pénztártagok járadékát?

Az 1. pillérből származó nyugdíj összegét befolyásolja: 1. A fizetés nagysága  A nyugdíj összegét bonyolult képlettel számolják ki, melyben fontos tényező az ügyfél bére, melyből járulékokat fizetett. A következő képletet használják: POMBxODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpont (priemerný osobný mzdový bod). Abban az évben, amikor a fizetése az átlagkeresettel volt azonos, az OMB (osobný mzdový bod) értéke 1. Ha a fizetése nagyobb volt, az OMB is magasabb. Alacsonyabb bér esetében az OMB is alacsonyabb. Minden egyes ledolgozott év esetében megállapítják az OMB-t, ezekből átlagot vonnak, az így kapott szám a POMB. Ha ez magasabb 1,25nél, a Szociális Biztosító lefarag belőle. Jelenleg a POMB-ből beszámítanak 1,25-öt, és a maradék értéknek a 72%-át veszik figyelembe. Az elkövetkező években ez az arány évente 4 százalékponttal csökken, és 2018-tól az 1,25 fölötti értékből 60%-ot fognak f i g yelembe venni.  Ezzel szemben ha a POMB alacsonyabb 1-nél, a Szociális Biztosító felfelé igazít rajta: jelenleg az 1 és a tényleges POMB-érték közötti különbözet 19%-ával egészíti ki. 2018-ig ez évente 1 százalékponttal emelkedni fog, 2018-tól marad a 22%. A POMB maximálisan 3 lehet. Ez azt jelenti, hogy ha valaki az átlagkereset háromszorosánál is többet keres, a nyugdíját úgy számolják ki, mintha a fizetése az átlagbér háromszorosa lett volna.  2. Ledolgozott évek száma  A POMBxODPxADH képletben az ODP a teljes nyugdíjbiztosítási időszakot (obdobie dôchodkového poistenia), vagyis a ledolgozott évek számát jelenti. Minél hosszabb ideig dolgozik valaki, és ez alatt minél hosszabb ideig lesz társadalombiztosítása, az ODP annál magasabb lesz, s ebből kifolyólag magasabb nyugdíjra is számíthat.  3. Az átlagbérek növekedése  Az átlagbérek növekedése az ADH (aktuális nyugdíjérték – aktuálna dôchodková hodnota) formájában befolyásolja a nyugdíjak alakulását. Az ADH azt jelenti, hogy a biztosított személy az SP-től milyen összeget kap egy ledolgozott évért, amelyikben a fizetése az átlagkereset szintjén volt. Az ADH-t az átlagbérek évközi emelkedése alapján állapítják meg, és ebben az évben 10,6865 eurónak felel meg.  4. A 2. pillérben töltött időszak hossza  A pénztártagoknak az 1. pillérből származó nyugdíját a 2. pillérben töltött időszaknak megfelelően arányosan csökkentik. 2012 augusz tusáig a járulékok fele az 1. pillérbe, fele a 2. pillérbe ment, ennek megfelelően a pénztártagoknak ezért az időszakért az 1. pillérből származó járandóságuk a felével csökken. 2012. szeptember 1-jétől változott az arány, az SP-be megy a kivetési alap 14%-a, a 2. pillérbe pedig mindössze 4%. Ez azt jelenti, hogy ezért az időszakért az 1. pillérből származó nyugdíj kettő kilencedével csökken. Akik kilépnek a 2. pillérből, csak a Szociális Biztosítótól kaphatnak nyugdíjat. Akik maradnak a 2. pillérben, a nyugdíjuk két részből tevődik majd össze: 90% az SPből, a maradék a 2. pillérből. Később ez az arány változni fog a 2. pillér javára.  A származó nyugdíj összegét befolyásolja 1. A fizetés nagysága  2012 augusztusáig a 2. pil -lérbe került a bruttó fizetés 9%-a. 2012 szeptem berétől ez 4%-ra csökkent. En nek következtében a magán nyug díjpénztárakban a megtakarítások is lassabban nőnek. A 2. pillérből származó nyugdíj kiszámításakor figyelembe veszik az összes járulékot, mely megérkezik a pénztártag számlájára. Ez azt jelenti, hogy a jobban kereső ügyfelek esetében ez a nyugdíj nem fog szolidárisan csökkeni úgy, mint az 1. pillér esetében. Ugyanakkor az alacsony fizetésűek sem számíthatnak arra, hogy valaki szolidaritásból megtoldja a járandóságukat.  2. A spórolás hossza  A 2. pillérbe való belépés után minél hosszabb ideig dolgozik valaki, annál több megtakarítás gyűlik össze a magánnyugdíjszámláján.  3. Hogyan kamatozik a megspórolt pénz  A nyugdíjpénztárak a pénztártagok pénzét befektetik. Mindegyik társaságnak legalább egy garantált és egy nem garantált alapot kell működtetnie. Ezen kívül más befektetési lehetőséget is ajánlhatnak. A pénztártagok pénze a kiválasztott alap befektetési stratégiájának és a piac alakulásának a függvényében kamatozik. Több évre előre senki sem tudja megjósolni a piaci helyzet alakulását és azt, hogy a számlákon lévő megtakarítások befektetésével milyen haszonra lehet szert tenni. A nyugdíjtársaságok állítása szerint hosszú távon jobban megéri nem garantált alapot választani. A garantált alapokban ugyanis a pénzeket a lehető legóvatosabban fektetik be, hogy ne kelljen az ügyfeleiknek pótolni az esetleges veszteségeket.  4. Átlagéletkor  A pénztártagok a magánszámlájukon megspórolt pénzből nyugdíjat vásárolnak maguknak valamelyik életbiztosítótól. A járandóság nagysága az adott biztosító számításaitól függ. A társaságok elsősorban azt veszik figyelembe, hogy ügyfelük várhatóan meddig fog élni. Ha a nyugdíjba vonulás pillanatában az lesz valószínűsíthető, hogy az idős személy még 10 évig fog élni, magasabb járandóságot fognak kínálni, mintha a nyugállományban töltött évek száma átlagosan 20 lenne. A javuló életvitelnek és az egyre színvonalasabb egészségügyi ellátásnak köszönhetően az emberek egyre tovább élnek, azaz fokozatosan emelkedik a nyugállományban töltött évek száma is. Ha ez a trend folytatódni fog, erre a biztosítók is reagálni fognak.