Az elnökválasztás felülvizsgálatáról

A köztársaságielnök-választás lebonyolításának alkotmányosságát és törvényességét, ill. a választási eredmények felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságon (a továbbiakban: AB) lehet indítványozni ún. választási panasszal. Ám ilyen panaszt csakis a Tt. 314/2018 sz. az AB-ról szóló törvényben meghatározott lehetséges indítványozók nyújthatnak be, elsősorban az a köztársaságielnök-jelölt, aki nem lett megválasztva, ha megszerezte a szavazatok legalább 5 %-át. Az eljárás megindítására jogosult továbbá a főügyész, a Parlament képviselőinek legalább 15 tagú csoportja, amely érvényes köztársaságielnök-jelölti javaslatot nyújtott be (tehát köztársaságielnök-jelöltet indított a választáson), és végül állampolgárok azon csoportját képviselő petíciós bizottság, amely szintén érvényes köztársaságielnök-jelölti javaslatot nyújtott be.

Mivel olvasónk nem tartozik a felsorolt jogosultak közé, közvetlenül nem indítványozhatja a köztársaságielnök-választás alkotmányosságának és törvényességének felülvizsgálatát, legfeljebb a főügyészhez fordulhatna. Tudni kell azonban azt is, hogy választási panaszt csak a választás eredményének kihirdetésétől számított 10 napon belül lehet beadni, amelyről az AB-nak a jogbiztonság érdekében 90 napon belül kell érdemben döntenie. A választási panasz benyújtása illetékmentes, de fő szabályként kötelező az ügyvédi képviselet.

Az eddigi köztársaságielnök-választások után egyébként mindig fordultak választási panasszal az AB-hoz (legutóbb pl. Š. Harabin), de még soha egyetlen indítványozó sem járt sikerrel. Az AB nagyon szigorúan ítéli meg a választási panaszokat. A választásokat a demokrácia alappillérének tartja, és több döntésében kifejtette, hogy a választásban való részvétellel az állampolgár hatalmat gyakorol, ezért a választásokat elsősorban nem az alkotmánybíróságon, hanem a demokrácia színterén, a választási fülkékben kell megnyerni.

Próbáltunk olvasónk „igazára” is válaszokat keresni az AB vonatkozó választási határozataiban, de csak arra jutottunk, hogy a választási „hazugságok” kapcsán az AB ismételten (pl. PL. ÚS 62/2014) hangsúlyozza, hogy nem szabad „a választót lebecsülni”, az AB szerint ugyanis a választó általában meg tudja különböztetni az igazságot a hazugságtól. Azon kívül, az AB csak nagyon nehezen tudná számszerűsíteni, hogy adott esetben hányan tudtak különbséget tenni hazugság és igazság között, vagyis, hogy hányan szavaztak volna olvasónk jelöltjére, ha nem hangzanak el az állított hazugságok. Ezzel kapcsolatban vélhetően olvasónk sem tudna konkrét bizonyítékokat javasolni. Nem marad tehát más, mint demokrataként tiszteletben tartani a választás eredményét és bízni abban, hogy a jövőben a legtöbb választó valóban meg tudja majd különböztetni a hazugságokat, a propagandát az igazságtól.