A karácsonyi ünnepek előtti időszakban rendszerint megugrik a fogyasztási és különböző gyorshitelek száma. Ebből a szempontból a nyugdíjasok különösen sebezhetők, ezért a Szociális Biztosító figyelmeztet: ne vállaljanak meggondolatlanul pénzügyi kötelezettségeket, az adósságai mindenkit utolérnek.
A tartozásai mindenkit utolérnek
Mindenki a legszebb karácsonyt szeretné, gazdag ünnepi asztallal, szép ajándékokkal. Az év végi bevásárlási láz hevében sokan hajlamosak túlköltekezni. Egyesek a szűkös anyagi helyzetüket kölcsönnel próbálják megoldani, s a legegyszerűbb megoldásnak valamilyen gyorshitel tűnhet, melyet megvárásra is el lehet intézni. Sajnos mindennapi élethelyzet, hogy valamilyen tartozást valamiért nem tudunk megfizetni, ezért a hitelező vagy a hatóság az adós bevételeinek a letiltását kezdeményezi. Ez alól a nyugdíjasok sem képeznek kivételt. „Teljesen téves elképzelés, hogy a végrehajtás a nyugdíjat nem érintheti. Törvényből kifolyólag bírósági végrehajtási határozat alapján a nyugdíjasok járadékát is meg lehet kurtítani” – tájékoztatta lapunkat Peter Višváder, a Szociális Biztosító szóvivője.
Nyugdíjletiltás
Ha valaki nem rendezi a tartozását, az ügy végső soron bíróság elé kerülhet. A bírósági végrehajtókról szóló törvény értelmében pedig a bírósági ítélet végrehajtásának egyik módja a bérből és az egyéb bevételből történő rendszeres levonás, miközben az egyéb bevételek közé tartoznak a társadalombiztosításból folyósított támogatások, köztük a nyugdíjak is. A nyugdíjletiltás azt jelenti, hogy a végrehajtó hivatalos úton utasítja a jövedelmet biztosító intézményt – a Szociális Biztosítót –, hogy az adós járadékából rendszeresen vonjon le bizonyos összeget, és azt utalja át a végrehajtónak, illetve a hitelezőnek. A Szociális Biztosító „saját szakállára”, valamilyen más illetékes intézmény utasítása és jogerős ítélet nélkül csak akkor vonhat le bizonyos összeget a nyugdíjból, ha a nyugdíjasnak jogtalanul fizettek ki valamilyen szociális támogatást (például időközben megszűnt a jogosultsága bizonyos járandóságra, vagy magasabb összeget kapott, mint ami megillette stb.), amit vissza kellett volna adnia, ám ő nem tett eleget a kötelességének. Ilyen esetben a Szociális Biztosító a visszajáró tételt levonja a nyugdíjból. Ha valaki sokallja a nyugdíjból lecsippentett összeget, megpróbálhat intézni kisebb levonást. „A Szociális Biztosító a végrehajtói rendtartással összhangban meghatározott összegeket köteles levonni. Alacsonyabb tételt csak az illetékes végrehajtó beleegyezésével lehet levonni a nyugdíjból, de csak a nyugdíjas és a hitelező kölcsönös megállapodása alapján” – tájékoztatott a biztosító. Ha a nyugdíjas hirtelen nagyobb összeghez jut, és egy összegben törleszti a hátralévő tartozását, erről pedig tájékoztatja a Szociális Biztosítót, nem állíthatják le a levonást a nyugdíjból csak azon a címen, hogy a nyugdíjas tájékoztatta a biztosítót. A biztosító csak akkor hagyhatja abba a letiltás végrehajtását, ha a levonást előíró szerv bejelenti, hogy az adós mindent rendezett.
Érdekes
Az eladósodás leggyakoribb oka
Sokévestapasztalatok alapján a nyugdíjasok a leggyakrabban rendszerint a következő 4 okból verik magukat adósságba:
- Nem törlesztik a gyorshitelezőktől felvett kölcsönt – minden idősszemélynek vigyáznia kellene arra, hogy ne vegyen fel kölcsönt semmilyen alternatív pénzügyi társaságtól, noha feltehetően ezek az egyedüli intézmények, amelyek – az előrehaladott életkorra való tekintettel – hajlandóak nekik pénzt kölcsönözni. Tudatosítani kell, hogy az ilyen társaságoknál rendkívül magasak a kamatok.
- Nem fizetik a telefonszámlát – sok nyugdíjasszámára megfelelőbb, ha mobiltelefonjukba kreditet vásárolnak maguknak. Ilyen esetben minden egyes hívás után érkezik egy SMS, hogy még mennyi pénzt telefonálhatnak el. Ha valakinek előfizetésestarifája van, az egyre hosszabb és gyakoribb csevegésre ösztönözhet, aminek az eredménye rendkívül magasszámla lehet, amit a kisnyugdíjasok nem képesek kifizetni.
- Negatív számlaegyenleg – ha a nyugdíjas mínuszba megy le a számláján, egy bizonyos összeg felett a bank a helyzetet végrehajtással próbálhatja megoldani. Előfordulhat az is, hogy az idős személy kiveszi a számlájáról az egész havi járandóságát, miközben megfeledkezik például arról a tényről, hogy a számlavezetésért bizonyosilletéket kell fizetni, és legalább ennyit a számlán kell hagyni.
- Rendezetlen villany- vagy gázszámla – aki nem fizet havi rendszerességgel, vagy túl keveset utal át a különböző szolgáltatóknak, hátraléka keletkezik. Aki ezt az éves elszámolássorán sem rendezi, egyrészt kikapcsolhatják a fűtést, a gázt vagy az áramot, másrészt a tartozáshoz büntetőkamat is adódhat, és az adósság óriásira dagadhat.
Zárolt számla
Ha a bankszámlán felhalmozott adóssággal kapcsolatban történik a végrehajtás, a bank a végrehajtó utasítására az adott számlán visszatarthat a vitatott tartozásnak megfelelő összeget. Így előfordulhat, hogy a végrehajtó zárolja azt a számlát, melyre a nyugdíjat havonta átutalják, és a tulajdonosa teljesen pénz nélkül maradhat, miközben sok idős személy azt hiszi, hogy a számlát a Szociális Biztosító blokkolja. Ilyen esetben nem a Szociális Biztosítónál kell reklamálni, hanem a bankban kell bejelenteni, hogy a zárolt számlára érkezik a nyugdíja, mely egy részéhez a végrehajtó sem nyúlhat hozzá.
Létminimum
Törvényből kifolyólag nem lehet letiltani a nyugdíjasteljes nyugdíját– fontos alapszabály: az adós részére meg kell hagyni egy minimális alapösszeget, amelyből biztosítani tudja a legfontosabb életfeltételeket. Ez a mindenkori létminimumnak felel meg – jelenleg 205,07 euróról van szó. Eszerint, ha egy nyugdíjasnak van valamilyen adóssága, és a hatályos végrehajtói döntés értelmében járandóságából rendszeresen kell törlesztenie, havonta legfeljebb csak annyit vonhatnak le, hogy a nyugdíjasnál kell maradnia 205,07 eurónak. Ha pedig vele együtt él egy másik személy, akit eltart, azért további 102,53 eurót (a létminimum 50%-a) számítanak, ez esetben a végrehajtó legkevesebb 307,60 euróhoz nem nyúlhat. Ha valakinek a havi járandósága ennél kevesebb, nem lehet semmit levonni, a végrehajtást ideiglenesen leállítják. Ilyen esetben a további végrehajtáslehetőségétfelül kell bírálni, vagy a törlesztési részleteket át kell értékelni. Az adósságtörlesztés ideiglenes leállítása azonban nem azt jelenti, hogy megszűnt a tartozás. A jövőben, ha a nyugdíjas bevétele lehetővé teszi, ismét törlesztenie kell. Az adósságok az illető halálával sem évülnek el, hanem örökölhetők, és végső soron az adós gyermekei vagy más örökösei fogják megfizetni.
Érdekes
Mitől függ a törlesztés összege?
Azt, hogy az adóssággal rendelkező nyugdíjas társadalombiztosítási nyugellátásából pontosan milyen összeget vonjanak le, úgy számítják ki, hogy a havi járadékból levonják azt a mindenkori létminimumnak megfelelő alapösszeget, amelyet mindenképpen az idősszemélynél kell hagyni, és a maradékot eurócentekre lefelé kerekítik úgy, hogy az eredmény 3-mal osztható szám legyen. Utána ezt a maradék tételt 3 részre osztják. Az első harmad az összes tartozás törlesztésére szolgál, a második harmadot az elsőbbséget élvező adósság törlesztésére kell fordítani, a harmadik harmadot pedig hozzáadják ahhoz a minimális összeghez, melyet a nyugdíjasnál kell hagyni. A végrehajtói határozat teljesítésére az első és a második harmadot lehet használni. Ha nem elsőbbséget élvező adósságról van szó, akkor a nyugdíjból csak az első harmadnak megfelelő összeget tiltanak le. Ha elsőbbséget élvező tartozásról van szó, a letiltás az első két harmadnak felel meg.
A konkrét összeg, melyet levonnak a nyugdíjból, függ a létminimum időszerű összegétől, a nyugdíjas havi járandóságától, az általa eltartott személyek számától, a tartozás teljes összegétől, valamint attól, hogy elsőbbséget élvező tartozásról van-e szó. Ha pedig valaki szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményben kap ellátást, a levonás összege függ e szolgáltatások árától is. Az elsőbbséget élvező tartozások közé tartozik a tartásdíj, az adóhátralék, az egészségbiztosítóval és Szociális Biztosítóval szembeni tartozások.
A végrehajtó nem nyúlhat olyan tárgyakhoz, amelyek törvényből kifolyólag nem képezhetik a végrehajtás tárgyát. Főleg olyan dolgokról van szó, amelyek az adós tulajdonában vannak, és melyek nélkülözhetetlenek a saját és családja alapvető szükségleteinek a biztosításához, a munkafeladatok teljesítéséhez, vállalkozásához. Olyasmit sem kobozhatnak el, melyek értékesítése sérti az erkölcsi normákat. A végrehajtó nem nyúlhat a mindennapi életben használt ruhákhoz, alsóneműhöz, cipőhöz, a háztartás nélkülözhetetlen felszereléséhez (ágy, asztal, szék, hűtőszekrény, tűzhely, vízforraló, fűtőtest, mosógép, ágynemű, paplan, tányérok, evőeszköz, rádió, háziállatok – kivéve a vállalkozás céljából tartott állatokat), a vállalkozás működtetéséhez szükséges dolgok legfeljebb 331,94 euró értékben, egészségügyi segédeszközök, tankönyvek, játékok, jegygyűrű, 99,58 euró alatti készpénz. Nem vehetnek el olyasmit sem, aminek a beszerzéséhez a szociális ügyi hivatal valamilyen anyagi támogatást adott.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.