A közérdekű információhoz való jog II.

Előző cikkünkben általánosan jellemeztük az információhoz való szabad hozzáférés jogát, és kitértünk alapvető gyakorlati érvényesülésére a Tt. 211/2000 az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény („Infótörvény”) alapján. Említettük azt is, hogy egy nagyon széles alapjogról van szó, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy olvasónk kérdéseire két részben tudunk csak válaszolni, mivel a kérdések érintik az információhoz való jog egy konkrét alkategóriáját, a kötelezően közzéteendő információkat is.

Az Infótörvény egyik fő funkciója, hogy lehetővé teszi, hogy bárki kérvényezhesse úgynevezett közérdekű információk közlését a kötelezett szerveknél (állami, megyei és helyi önkormányzati szerveknél), akik kötelesek a kérvénynek eleget tenni. Ám a kötelezett szervek tájékoztatási kötelessége máshogy is megnyilvánul, mivel léteznek olyan információk, amiket a törvény erejénél fogva, úgymond automatikusan, tehát nem csak kérvény benyújtásakor kell közzétenniük. Ilyen információnak főleg olyan szerződések, megrendelők és számlák számítanak, amelyek alapján a közhatalmi szervek anyagi forrásai, tehát közpénz kerül felhasználásra.

Pár kivételtől eltekintve (mint pl. a kötelezett szervek által megkötött munkaszerződések), bizonyos kormányzati és önkormányzati iratok nyilvános hozzáférhetősége az átláthatóság miatt kívánatos, annál is inkább, mert a nyilvánosság hasznos eszköz a korrupcióval és a közpénz pazarlásával szemben. Ha tehát pl. a község felújítási munkákkal bíz meg egy kivitelezőt (mint olvasónk esetében), a munkák anyagi és egyéb feltételeit tartalmazó szerződést köteles közzétenni egy központi elektronikus nyilvántartásban és saját weboldalán is (ha rendelkezik ilyennel).

Az említett szerződések tényleges közzétételét a törvényhozó a Polgári Törvénykönyv 47a. §-ával kényszeríti ki, amely értelmében, ha egy szerződést közzé kell tenni az Infótörvény szerint, az nem akkor lép hatályba (vagyis nem attól az időponttól kötelezi a szerződő feleket), amikor aláírják, hanem csakis azután, hogy a kötelezett szerv az aláírt szerződést közzétette. Ez apró kitételnek tűnhet, de a gyakorlati jelentősége óriási, mert így, amíg a szerződések nem nyilvánosak, addig érvénytelenek, ezért a kötelezett szervek kénytelenek őket közétenni.

Olvasónk esetében is vélhetően közpénzből (a falu pénzéből) fedezett beruházásokról van szó, ezért, ha a falunak van weboldala, a munkálatokkal összefüggő szerződéseket, megrendelőket és számlákat közzé kell ott tenni. Ha viszont a falunak nem lenne weboldala, és az olvasó a központi nyilvántartásban sem találná meg az információkat, természetesen ezek kiadását egy klasszikus információs kérvény útján is kérheti a községtől az előző cikkünkben leírt módon, hiszen olvasónknak mint adófizetőnek joga van tájékozódnia a közpénzek hasznos (vagy haszontalan) felhasználásáról.