A hagyatéki eljárást a bíróság törvényesíti

Elhalálozás esetén az illetékes bíróság megbízásából a kijelölt közjegyző elindítja a hagyatéki eljárást. A jegyzőt nem az örökösök választják ki, hanem a bíróság egy belső menetrend szerint osztja szét az ügyeket. Miután meghal egy örökhagyó, az anyakönyvi hivatal a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a halotti bizonyítvány postázásával értesíti a körzete szerint illetékes bíróságot. A bíróság indítvány nélkül, hivatalból is elindítja az eljárást – elég, ha tudomást szerez arról, hogy valaki meghalt vagy halottnak nyilvánították. Az eljárás eredménye rendszerint az, hogy a jegyző kiállítja a hagyatékátadó végzést (osvedčenie o dedičstve), vagy határozati javaslatot terjeszt a bíróság elé. A jegyző végzése megfellebezhető úgy, hogy kérvényezik az eljárás folytatását. Ezt a jegyzői végzés kiállításától számított 15 napon belül kell megtenni. Ha lekésik a határidőt, a jegyzői végzés jogerőre emelkedik. A jegyzői végzést formálisan az illetékes járásbíróságnak is meg kell erősítenie, ami azután történik, miután a hagyatéki eljárásról szóló teljes dosszié megérkezik a bíróságra. Ha az örökség tárgyát ingatlanok képezik, a kataszteri hivatalban a tulajdonjogi változást kétféleképpen lehet bejegyezni. Az egyik lehetőség, hogy a járásbíróság postázza a kataszteri hivatalnak a hagyatékátadó végzést. A másik, gyorsabb lehetőség, hogy az örökösök maguk nyújtják be a telekkönyvi beadványt, melyhez csatolják a hagyatékátadó végzést. A kataszteri hivatal ez alapján új tulajdonlapo(ka)t állít ki az örökös(ök) nevére. A bíróság által kijelölt jegyző az egyszerű ügyekben viszonylag gyorsan kiállítja a hagyatékátadó végzést. Nem szoktak problémák felmerülni, ha csak egy örökös van, örökös hiányában a vagyon az államra száll, az örökösök egymás között meg tudnak egyezni, vagy megállapodást kötnek az örökhagyó hitelezőivel arról, hogy az örökhagyó által felhalmozott tartozást az adóssággal terhelt vagyonnal térítik. Mindent a jegyző intézSzlovákiában más uniós országoktól eltérően lényegében mindent a jegyző végez az örökösök helyett, nekik csak meg kell jelenniük a megbeszéléseken, tárgyalásokon, de a kérvényeket, papírokat a jegyző tölti ki, sőt a hagytékátadó végzés alapján a kataszteri hivatalban a tulajdonjogi változást igénylő telekkönyvi beadványt is benyújthatja. Ugyanakkor a jegyzőnek tisztáznia kell, hány örökös van, készült-e végrendelet, adatokat szerez az örökhagyóról, a vagyonáról, adósságairól, a vagyon értékéről. A hagyatékátadó végzés tartalmazza az örökösök nyilatkozatát arról, hogyan rendezték el az örökhagyó halálával megszűnt osztatlan tulajdonrészt, az örökhagyó hol milyen tulajdonrésszel rendelkezett. Az örökösök aláírnak egy feltétel nélküli nyilatkozatot is arról, hogy egyetértenek a végzés tartalmával. Ha később kiderül, hogy a végzés valamilyen pontatlanságot tartalmaz, az összes örökös beleegyezésével később is ki lehet javítani. A végzés megfellebbezhetőA közjegyző által kiállított hagyatékátadó végzést csak úgy lehet megtámadni, ha az örökösök azt rendesen átveszik, majd 2 héten belül a bírósághoz fordulnak azzal, hogy kérik a hagyatéki eljárás folytatását. Ezzel a jegyzői végzés automatikusan érvényét veszíti, és az ügy a bíróság elé kerül. Ugyanez történik akkor is, ha a jegyző valamilyen okból nem állít ki hagyatékátadó végzést. A bíróság először hivatalból elindítja, majd az eljárást gyorsan leállítja, ha az elhunyt személy nem hagyott maga után semmilyen vagyont. Ha az örökhagyó vagyona elenyésző értékű, a bíróság annak ítélheti oda, aki a temetést biztosította, és az eljárást beszüntetik. Ha valamilyen közérdek vagy az eljárás résztvevőinek az érdeke megkívánja, a bíróság előzetes intézkedést rendelhet el, például lefoglalhatja, leltárba veheti a vagyont, az örökhagyó személyes dolgait a házastársra bízhatja, vagyonkezelőt jelölhet ki, vagy elrendelheti azoknak a tárgyaknak az eladását, melyek tárolása kockázatos vagy túl költséges. A hagyatéki eljárás bírósági rendelettel ér véget, mely kimondja, hogy az örökhagyó vagyona kinek a tulajdonába kerül. A bíróság megerősítheti az örökösök megállapodását a vagyon elosztásáról és az adósságok törlesztéséről. Ha a felek képtelenek megegyezni, a bíróság állapítja meg az örökrészeket. Ha kiderül, hogy az örökhagyónak még van vagyona vagy adóssága, mely a korábbi eljárás tárgyát nem képezte, kérésre a bíróság újabb hagyatéki eljárást indít. Az eljárást nem folytatják le, ha az örökség csak adósság lenne.