Mit jelképez a tojás és a sonka a húsvéti asztalon? Vajon a bárányhús mit szimbolizál?
Hagyományos húsvéti ételeink
Sebes szárnyakon közeledik a húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe. Húsvét vasárnap véget ér a nagyböjt, a hústól való tartózkodás. Érdekességként ebből ered a húsvét magyar elnevezése.
A húsvéthoz, akárcsak a karácsonyhoz, hozzátartoznak a finom ételek, a nagy lakomák, igaz jelen helyzetben csak szűk családi körben. A vendégvárásról sajnos idén is le kell mondanunk, de ebben is keressük a jót. Több időnk marad magunkra és a családunkra. Minőségi időt tölthetünk együtt az otthon meghitt melegében.
A hagyományos húsvéti ételek a régi időkre vezethetők vissza, amelyek legjellegzetesebb alkotóelemei a mai napig is szerves részét képezik az ünnepi menünek.
Az egyik legrégebbi húsvét étel a bárány, amely Krisztust jelképezi. A bárány esetében érdemes minél fiatalabb állat húsát választani. Az idősebb bárány húsa sötétebb és intenzívebb ízű. A bárányhús frissen elkészítve a legfinomabb. A régi magyar konyhának gyakori alapanyaga volt, ám az utóbbi időben általában már csak húsvétkor kerül az asztalra. Sok esetben ma már ilyenkor sem, pedig a bárányhús energia- és tápanyagértékei hasonlóak a sovány sertéshúshoz.
Talán a legjellegzetesebb húsvéti étel a tojás, ami az újjászületést szimbolizálja. Keresztény szokás, hogy Jézus mennybemenetelének az ünneplésekor - tehát húsvétkor -, a hívők a feltámadást jelképező tojással ajándékozzák meg egymást. A tojás a húsvéti menü elmaradhatatlan jelképe, amit nagyon változatos módokon tudunk felhasználni. Szerepelhet hidegtálakban, felszolgálhatjuk köretként. Készíthetünk belőle tojássalátát, elkészíthetjük kaszinótojásnak, ami kitűnő előétel.
A húsvéti étkek szinte nélkülözhetetlen szereplője a sonka. A húsvéti sonka egész a régi paraszti élethez vezethető vissza. A hagyományos vidéki családokban a téli disznóvágáskor készült a sonka. Majd tipikusan a kora tavaszi böjti időszakban végezték a füstölést, érlelést. Mivel a böjt ideje alatt nem lehetett elfogyasztani, ezért először húsvét vasárnap a böjt kerülhetett asztalra. A sonkát fogyaszthatjuk hidegen szendvicsként, meleg főételként, elkészíthetjük sültként, vagy tekercsként hidegtálakban.
Az igazi, hagyományos parasztsonka érlelése három hétig tart, ugyanis ennyi időbe telik, míg a füst és a só a hús rostjáig beeszi magát. A gyors érlelésű sonka annyiban különbözik a parasztsonkától, hogy itt csak a külső réteget érintette a füstölés.
Természetesen a sonka esetében is nagyon sokat számít a hús színe. A finom sonka általában kellemes, rózsaszín árnyalatban játszik. Az előre csomagolt, kötözött sonkánál ezt nem tudjuk megállapítani. Ebben az esetben mindenképpen ellenőrizzük a szavatosságot és a csomagolás sértetlenségét.
Az ünnepi időszakban természetes, hogy kicsit elengedjük magunkat, lazítunk a gyeplőn. Azonban a húsvéti ünnepek alatt is éppúgy fontos odafigyelni a mértékletes, változatos táplálkozásra, mint karácsonykor vagy az év bármely szakában.
Ha a cikk végére érve kaptál egy finom ünnepi menü elkészítéséhez, akkor fordulj hozzánk bizalommal. A minőségi alapanyagot nálunk megtalálod, igény szerint akár az ajtó küszöbéig szállítjuk!
További hasznos tippekért, receptekért és friss, háztáji alapanyagokért látogasd meg a Facebook oldalunkat és a honlapunkat.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.