Lelketlen kutyatartók, csigalassú ügyek

A győri menhelyen lévő kutyák általában kieresztik a hangjukat, ha idegent éreznek, de ha az ember közel ér a rácshoz, a legtöbb úgy néz, mintha jó szóért könyörögne. Fotó: Laczó Balázs

Évente összesen 500-600 kutyát és macskát visznek be a győri állatmenhelyre, a kidobott vagy tulajdonos által behozott, többnyire ép állatok között sajnos több is akad, amelynek szörnyű kínokat kellett kiállni. Mindjárt mutatunk példát. Született pár napja Magyarországon egy Állatvédelmi Kódex, de a menhely vezetője szerint az eljárások lassúak, nem elég hatékonyak.

Kezdjük azzal, amivel az orvos szokta: van egy jó és egy rossz hírünk. A jó az, hogy 30 éves viszonylatban nagyon sokat javult Győrben a kutyahelyzet. A mélypont a kilencvenes évek elején volt. Előtte ugyanis jóval kevesebb társállatot tartottak, ekkoriban felpörgött számuk, de hathatós állatvédelem még nem létezett. Aztán megszületett az állatvédelmi törvény, sőt legutóbb az ország első Állatvédelmi Kódexe is az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére. Az elvi közösségvállalást többek mellett a rendőrség, az állatkert, az állatorvosi kamara is aláírta október elején.  

A rossz hírünk, hogy ma is sok állatot viszem be csontbőrre fogyottan, és az utóbbi időben sokszor látnak a Győr-környéki falvakban olyan kutyát, amelyiket tartósan kikötöttek. Sőt, ami a legnagyobb fájdalmat képes okozni az állatnak, ha nyakörv nélkül kötik láncra - mondja az Új Szónak Nagy Péter. Volt egy kutya - le is fényképezték - aminek belenőtt az acél a nyakába. „Elképzelni sem tudjuk, mit állhatott ki szegény” - kommentálja a megrázó emléket.

Nézzünk néhány ügyet Győr környékéről, ami csak a jéghegy csúcsa, mert a legtöbb rossz tartásból nem lesz ügyészségi eljárás.

Jelenleg jogerős ítéletre vár egy férfi, aki három kutyát tartott az udvarán, nyakörv nélkül egy Győr mellett faluban. Egy ólba tudtak behúzódni, rongyra fekhettek, a földre szór rizst ették és a koszos vizet itták vödörből. Az egyik németjuhász kórosan alultáplált volt, fején és fülén több elfertőződött sebbel, dőlt belőlük a genny. Lába korábban eltört és rosszul forrt össze, sántított, de állatorvosi ellátásban sosem részesült. Mellette sínylődött egy boxer-keverék, májkárosodása volt a koplalástól, fogai töröttek voltak, állatorvos őt sem látta. A Győri Járásbíróság 7 hónap felfüggesztett börtönre ítélte a férfit, az ügyészség súlyosabb büntetést kért, még tart az ügy.

Volt egy asszony és a lánya, aki úgy költözött el Rábaszentmiklósról 2020 márciusában, hogy a kutyákat ott hagyták, igaz, azok a lány barátjáé voltak, aki elköltözött és neki sem kellett a két eb. Lesoványodva kiszöktek, be kellett fogni és a menhelyen kötöttek ki. Az ügyészség feltételes felfüggesztéséről döntött, vagyis ha két év eltelik és a hölgyek nem követnek el mást, akkor megszűnik az eljárás a rosszul vizsgázó gazdik ellen.

Egy téti nő tavaly áprilisban feljelentette azt az ismeretlent, aki bántotta a kutyáját, amíg ő nem volt otthon. Az eb szemén ödémás duzzanat keletkezett, de nem tudták megállapítani a sérülés okát, s az ügy le is zárult, nem lehetett kimondani, hogy állatkínzás történt.

Szintén ezen a tavaszon vesztette el két kutyáját egy bőnyi hölgy, az egyiket lelőtte egy ismeretlen, a másik pedig autó alá keveredett. Az autó vezetője meglett, de kiderült, hogy ő véletlenül gázolta el az állatot, a vizsla elpusztítója pedig nem lett került elő.

Ezt az alultáplált kiskutyát is a győri menhelyre vitték be a közelmúltban. Kép: Győri Állatmenhely.

Utána júniusban egy férfi cicájának látták el a baját Győrújbaráton, az állat törött és bevérzett  karmokkal került haza. A nyakán szoros kötél volt. Ezt az állatorvos is dokumentálta, s a nyomozóhatóság először elutasította a feljelentést, mondván, nem biztos, hogy bántalmazás történt. Az ügyész ezt a határozat hatályon kívül helyezte és nyomozást rendelt el, mert a kötél mindenképpen bántalmazásra utalt.

Nagy Péter a menhely vezetője szerint az a baj, hogy lassan zajlanak az állatkínzás és a rossz tartási körülmények miatt indult ügyek,  ma is láncon él például az a kutya, ami miatt ő még a pandémia elején tett bejelentést. Az is akadályozza a hatékony állatvédelmet, hogy nagyon ritkán szab ki a bíróság letöltendő szabadságvesztést. Az a férfi kapott például letöltendőt, aki egy Pápa melletti faluban négy évvel ezelőtt elvágta a kutya torkát, mert idegesítette a vonítás. Az állat életben maradt.

Az a baj, hogy nem mennek el a végéig az eljárások, s fontos lenne, ha a hatósági elkobzásra és az állattartástól eltiltásra ne csak akkor kerülhessen sor, amikor már bűncselekmény történt. Annak ugyanis szigorúbbak a feltételei, szükség lenne a rugalmasabb eljárásra szabálysértés esetén is. Mire eljut a dolog a büntetőfeljelentésig, már nagyon sokat kell elszenvedni az állatnak, sok addigra el is pusztul és nincs bizonyíték, amire alapozni lehetne - véli Nagy Péter.

rafika: Sudár Éva
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?