Világbank/IMF-ülés - Kelet-Európát hitelszűke fenyegeti

A térség erősen függ az euróövezeti bankok hitelezésétől, ezért sebezhetővé válik ha ezek a pénzintézetek csökkentik a hitelezést - jelentette ki  Philippe Le Houerou, a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős alelnöke.

Klaus Regling, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, az EFSF vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy az európai problémák tartós rendezése többet igényel a mentőalap forrásainak egyszerű növelésénél, és alapvetőnek nevezte a szerkezeti reformokat.

Regling jó példaként Írországot említette, mint olyan államot, amely részesült a mentőalapból, da a jövő év végén valószínűsíthetően már visszatérhet a nemzetközi hitelpiacokra. Regling szerint az ír példa sikertörténetté vált.

Utalt arra is, hogy helyes a felszólítás az IMF részéről egy szélesebb körű európai integrációra a bankrendszer és a pénzügypolitika kérdésében, de ez nem ma vagy holnap valósulhat meg. Az IMF-nek az a kitétele, hogy ez egy nap alatt megtörténhet, miközben az integráció ténylegesen jóval lassúbb folyamat, kiábrándíthatja a piacokat - mutatott rá Regling.

Európának közös módszerben kellene megállapodnia a rossz bankok kezelésére, és egy új testületet kellene felállítani a problémakör rendezésére - jelentette ki az adósságválsággal kapcsolatban Benoit Coeure, az Európai Központi Bank Igazgatóságának tagja. Alapvető fontosságú, hogy megtörjük a bankok hitelképessége és az államadósságok között kialakult ördögi kört, ami a jelenlegi válság középpontjában áll - hangsúlyozta Coeure.

A legnagyobb feltörekvő országok BRICS-államoknak nevezett csoportja egyelőre nem döntött arról, hogy hozzájárul-e a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi válságkezelő alapjához. Ezt a brazil pénzügyminiszter jelentette be azután, hogy tárgyalt orosz, indiai, kínai és dél-afrikai kollégájával, az IMF/Világbank tavaszi ülésének pénteki kezdete előtt. A brazil pénzügyminiszter értésre adta, hogy a pénz elkülönítésének feltételei vannak.

A BRICS-csoport március végén tartott csúcstalálkozóján sürgették, hogy a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank haladéktalanul vizsgálja felül kvótarendszerét, figyelembe véve az összes ország érdekeit, és kinyilvánították: támogatják, hogy fejlődő országok jelöltjei kerüljenek e két intézmény élére.

A BRICS-országokban él a Föld népességének 40 százaléka, és a világ GDP-jéből való részesedésük a 2000. évi 16 százalékról 2010-re 25 százalékra emelkedett.

Elemzők szerint Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója nagy reményeket fűz ahhoz, hogy a BRICS-országok is hozzájárulnak az alaphoz, amelybe eddig már 320 milliárd dollár gyűlt össze. Az IMF vezetője szerint azonban legalább 400 milliárd dollárra lenne szükség, és a hiányzó összeget részben a BRICS-országoktól várja.

IMF-források szerint a 320 milliárd dollárhoz az euróövezet mintegy 200 milliárd dollárral, Japán 60 milliárd dollárral, Svédország 10 milliárd dollárral, Norvégia 9,3 milliárd dollárral, Lengyelország mintegy 8 milliárd dollárral, Dánia közel 7 milliárd dollárral, Svájc és több más, néven nem nevezett ország 26 milliárd dollárral járult hozzá.