Vége a legális uzsorakamatnak?

„A kamatplafon az egyes hitelfajták esetében a hitel átlagos árának bizonyos többszöröse lenne, pontosan megszabnánk azonban a kamat felső határát, hogy megakadályozzuk az indokolatlanul magas kamatokat” – állítja Vladimír Dvořáček, a pénzügyminisztérium pénzpiaci szekcióvezetője. Jelenleg valamilyen illetéket szinte minden hitelnyújtó felszámít az ügyfeleknek, így csak a kamatok alapján nehéz eligazodni a piacon. Manapság a hitelek árát legjobban a teljes hiteldíjmutatóval (THM) fejezhetjük ki. A THM egységesített formában, éves százalékban kifejezve mutatja meg, hogy mennyit fizet ténylegesen a hitel felvevője a folyósított kölcsön fejében. Azaz a hiteldíjmutató nemcsak a kamatot, hanem a kölcsön egyéb járulékos költségeit – a kezelési költséget, a hitelbírálati díjat, és az értékbecslési díjat, ill. lakáskölcsön esetén a helyszíni szemlék díját – is tartalmazza. A THM gyakran „tól-ig” értékként jelenik meg a reklámokban, hiszen annak mértéke egy adott hitelfajtán belül is a hitelösszeg, a futamidő és egyéb tényezők függvényében eltérően alakul. A pénzügyminisztérium szerint az idei év elején a legkirívóbb esetnek az a társaság számított, amelynél az éves hiteldíjmutató elérte a 495 százalékot. Hogy mely társaság kínálja a piac legdrágább hitelét, azt a tárca nem kívánta közzétenni. Csak annyit árult el, hogy egy 50 ezer koronánál kisebb, félévesnél rövidebb futamidejű, garanciavállalás nélküli hitelről volt szó. Ha egy ilyen kölcsönt az áruhitelező társaságoktól vennénk fel, a THM átlagosan 100 százalék körül mozogna, míg a bankoknál ugyanez 25-50 százalék közötti.

A pénzügyminisztérium javaslata szerint a hiteleket több fajtára osztják, így külön kamatplafon lesz a hitelkártyák, a vagyontárggyal fedezett hitelek és a többi kölcsön esetében. Júliustól így az ügyfelek könnyebben hasonlíthatják össze az egyes hitelfajtákat. A hiteltársaságoknak ráadásul a hitelkérvény benyújtását megelőzően nemcsak a saját, de a piac által nyújtott többi hasonló kölcsön átlagos hiteldíjmutatóját is ismertetniük kellene az ügyféllel.

A szakemberek ugyanakkor már korábban felhívták a figyelmet arra, hogy a kamatplafon bevezetése nem old meg minden problémát. A Provident Financial egy korábbi elemzése szerint a THM valóban alacsonyabb lesz, a pénzintézetek azonban ezzel párhuzamosan nagyobb büntetéseket szabnak ki, ha késünk majd a törlesztőrészletekkel. Mindez végeredményben még nagyobb terheket ró majd az adósokra, hiszen a tapasztalatok szerint a hitelt visszafizetők 70-80 százaléka legalább egy törlesztőrészlettel biztosan késik. (p, mi)