Vége a csehországi egyenlősdinek

Nem csupán a nagy lábon élőknek jó a kisebb adóEPA/TASR-felvételSzakértők szerint azonban ez nem igaz, mert az alacsonyabb és közepes jövedelemmel rendelkezők még a legjobb esetben is havi alig néhány száz koronát tesznek a jövőben pluszként zsebre. A vezető politikusok azonban arról nem beszélnek, hogy ők viszont havonta tízezreket nyernek majd a reformokon. S hogy ebből a plusz jövedelemből ki tudja jobban megfizetni a megemelt áfa miatt megdráguló élelmiszereket, fizetni az orvosi vizitdíjakat és patikapénzeket, vagy pótolni a megcsappant szociális juttatásokat, azt eldönteni nem nehéz - mutat rá mintegy válaszul a prágai média. Például egy havi 10 ezer koronát kereső munkavállaló havi 450 koronát, egy havi 100 ezerért dolgozó pedig 9000-et nyer az adóreformon. „Számításaink szerint minden háztartás reáljövedelme emelkedni fog. Helyesnek tartom, hogy a jövőben kevésbé büntetjük a sikert, tehát kevésbé adóztatjuk meg a jövedelmet, és nagyobb mértékben a fogyasztást” – nyilatkozta Miloslav Kalousek pénzügyminiszter, akinek a havi jövedelme 2008-ban havi 13 300 koronával emelkedik – mutatott rá a Deník című napilap. Hozzátette: Mirek Topolánek miniszterelnök havi jövedelme 26 200 koronával, míg a parlamenti frakcióvezetőké havi 7000-rel emelkedik. „Ha a képviselőknél a jövedelem két- vagy háromezerrel emelkedik, az számomra ilyen fizetés mellett nem lehet fontos” – jelentette ki Jiří Čunek, kormányfő-helyettes, a kereszténydemokrata néppárt elnöke. A Deník megjegyezte: Jiří Čunek kijelentése a maga szempontjából érthető, hiszen a vezető politikusok rendes bérükön kívül még különféle rendszeres juttatásokat is kapnak: például a telefonokra, irodára 23 ezer, a különféle más kiadások fedezésére 43 ezer korona jár képviselőként havonta. Václav Klaus államfő havi bére a különféle kiadások fedezésére szánt összeggel együtt jelenleg mintegy 400 ezer korona, s az adóreform következtében jövőre nagyjából 50 ezerrel megugrik. Pavel Kohout közgazdász viszont azt állítja, a gazdasági reformcsomag révén végre megszűnik a művileg őrzött egyenlősdi. „Az extrém egyenlősdi elfojtja a gazdasági növekedést, a polgárokat pedig passzív, elkényeztetett gyerekekké deformálja. Ennek révén az emberek az államot összekeverhetik azzal az apukával, aki mindig az éppen leginkább hangoskodó gyermekének ad több pénzt” – magyarázta a közgazdász. Csehországban egyébként a legkisebbek a különbségek a polgárok vagyoni helyzete között, e téren a skandináv országokkal vetekszik. Cseh lapok szerint még Szlovákiában is differenciáltabb a bérezés, mint a Morva folyón túl.

Egyenlősdi helyett esélyteremtés

Washington. A tehetősek és a szegények közti távolság egyre nő, de ettől csak a baloldaliak boldogtalanok, a szegények nem. Az adókulcsok növelése tompíthatná az egyenlőtlenséget, de a szegényeket nem tenné boldogabbá, sőt, csak az esélyeiket csökkentené. „Az amerikaiakat egyáltalán nem ejti kétségbe, ha gazdasági egyenlőtlenséget tapasztalnak. Inkább attól elégedetlenek, ha úgy érzik, hogy nincs kitörési lehetőség. Ha nem az esélyteremtésre, hanem az egyenlőtlenségre hegyezzük ki a gazdaságpolitikát, súlyos hibát követünk el” – írja a konzervatív City Journal hasábjain Arthur C. Brooks. Ha a politika csakugyan az emberek boldogságát tekinti céljának, akkor nem a jövedelmek kiegyenlítésére kell koncentrálnia, mert ezzel csak fékezi a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, a jövedelemtermelést – vagyis a szegényeket sújtja. Ehelyett az esélyteremtésre kell törekedni: az oktatás fejlesztésére, a kulturális akadályok lebontására. (NSZ)