Valós agrárreformra lesz szükség

A pozsonyi tanácskozáson elhangzott, hogy az EU eddigi agrártámogatási rendszere bonyolult, bürokratikus és nem igazságos mindenki számára. Mit tesznek annak érdekében, hogy ez változzon, és ezzel kapcsolatban ön személy szerint mit tart az agrárminiszterekkel folytatott tárgyalás legfontosabb eredményének?

A legfontosabb eredménynek azt tartom, hogy azt a kezdeményezést, amit Szlovákia beindított, mára további öt uniós tagország támogatja. Az előttünk álló időszakban ezért a legjelentősebb feladatunk, hogy az uniós agrárreform ne csupán kozmetikázás legyen, hanem tényleges változásokat hozzon. A gazdáknak szánt pénzügyi támogatások eddigi kritériumait új, objektív kritériumokkal kellene helyettesíteni. A közös agrárpolitika szempontjából pedig fontosnak tartjuk, hogy ne csak közös, de kizárólagos legyen, vagyis egyetlen tagország se adhasson több állami támogatást a saját gazdáinak, mint amennyit a közös agrárpolitika megenged. Szeretnénk elérni, hogy maradjon meg a területalapú támogatási kifizetési rendszer, mint mechanizmus, és azt is, hogy a közös agrárpolitika egyszerűbb, igazságosabb és piacorientált legyen. Az Európai Unión kívüli országokkal szemben azt szorgalmazzuk, hogy az EU szigorítsa az élelmiszer-behozatal ellenőrzését, különös tekintettel a minőségre és a gyártási normákra. Ellenkező esetben az uniós cégek konkurenciaképességét csökkentenénk az unión kívüli országokból származó cégekkel szemben.

A pozsonyi találkozó egyik kulcstémája a termőföldek védelme volt, és a miniszterekkel egyetértettek abban, hogy a termőföldet továbbra is védeni kell a spekulatív üzleteléssel szemben. Ezzel kapcsolatban milyen konkrét egyezségre jutottak?

Megállapodtunk abban, hogy Szlovákia és Csehország tovább vizsgálja a földeladási moratórium meghosszabbításának lehetőségét. A pozsonyi találkozón részt vevő országokkal egy közös bizottságot hozunk létre, amely megvizsgálja, hogy a régi tagországokban milyen módon van védve a mezőgazdasági földterület, és milyen módon lehetne átvenni azt a jogi normát, amely a hazai földek védelméről szól.

Számítanak arra, hogy a Pozsonyi Nyilatkozathoz más uniós tagországok is csatlakoznak?

A Pozsonyi Nyilatkozatot most az említett hat ország írta alá, de szétküldtük az összes többi tagországnak is, lehetőséget adva nekik, hogy csatlakozzanak a felhíváshoz. Nem csupán azzal óhajtunk foglalkozni ugyanis, amit az Európai Bizottság elénk tesz, hanem mi saját magunk is szeretnénk megfogalmazni, hogy mivel foglalkozzon az uniós agrárreform. A Pozsonyi Nyilatkozatot november 29-én szeretnénk átadni az uniós mezőgazdasági biztosnak, a többi ország addig csatlakozhat a felhíváshoz.

Mikor számíthatunk arra, hogy az uniós agrárreform végleges formát ölt?

Egyelőre ott tartunk, hogy a fent jelzett témaköröket meg kell oldani. Azt szeretnénk elérni, hogy az említett kérdésekről érdemi vita folyjon. Az uniós agrárpolitika reformjának a javaslatát az Európai Bizottság november 17-én teszi közzé, és november 29-én mutatja be a tagországoknak. A reformmal kapcsolatban végleges döntés másfél év múlva várható.