Úton a tartós növekedés felé

Németországban novemberben megállt az ipari termelés visszaesése, s az eurózóna egészében jelentősen mérséklődött az inflációs nyomás. A Brüsszelben nyilvánosságra hozott átfogó gazdasági bizalmi index hosszú idő óta először jelentett kellemes meglepetést az elemzők számára. Az Európai Bizottság óvatos kommentárja szerint a decemberi index akár az első jele lehet annak, hogy a régió gazdasága visszafordult a recesszió pereméről. Decemberben mind a fogyasztói, mind a termelői bizalmi index javult, így az általános index a novemberi 98,6 pontról 98,8 pontra nőtt. Az általános indexen belül a fogyasztói bizalmat mérő mutató ugyanakkor 2 ponttal javult, az ipari szektorban és az építőiparban – alig egy ponttal – szintén megfordult a tendencia. A lakossági fogyasztás több mint egy éve az európai gazdaság „menedékének” számított, s részben képes volt kompenzálni az ipari termelés, a befektetések és a külföldi kereslet gyengélkedését. Ezért volt egyre aggasztóbb a lakossági fogyasztás növekedési ütemének tavalyi csökkenése, az első negyedéves 0,8 százalékról a negyedik negyedéves 0,2 százalékra.

A fogyasztói bizalom decemberi erősödése mellett a legtöbb optimizmusra okot adó hír a német ipari megrendelések novemberi alakulása volt. Európa legnagyobb gazdaságában a rendelésállomány a novemberi 0,4 százalékról a decemberi 0,9 százalékra nőtt. A növekedés mögött teljes egészében a külföldi megrendelések összesen 2,2 százalékos bővülése áll, ami a globális kereslet erősödésére utal, s különösen örvendetes az exportorientált német termelői szféra számára. A hazai rendelésállomány ugyanakkor 0,4 százalékkal tovább csökkent tavaly októberhez képest, s valószínű, hogy a teljes német ipari termelés decemberben a negyedik egymást követő és csökkenést mutató negyedévet zárta.

Bár az Európai Bizottság jelentése szerint a nagykereskedelem továbbra is pesszimista, a fogyasztói bizalom erősödése arra utal, hogy a szeptemberi terrortámadások traumatikus hatása csak átmeneti jelenség volt. Jelentősen mérséklődött az eurórégióban az inflációs nyomás is, ami a korábbinál nagyobb játékteret hagy az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikája számára. Az Eurostat, az unió statisztikai hivatalának adatai szerint a nagykereskedelmi árak novemberben az előző hónaphoz képest 0,4, az előző év hasonló időszakához képest 1,3 százalékkal csökkentek, ami a legnagyobb éves változásnak számít 1999 óta.

Egyes elemzők szerint a termelői árak gyors csökkenése jövő nyárra akár 1 százalékra is mérsékelheti az inflációt, ami épp a fele az EKB inflációs plafonjának. Szakértők ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy egyetlen hónap adataiból aligha lehet hosszú távú következtetéseket levonni. Másrészt ha az optimista elemzéseknek igazuk is van, az európai fellendülés hosszú folyamat lesz, s a tendencia legkorábban a második-harmadik negyedévben erősödhet meg annyira, hogy az eurórégió újra stabilan növekedési pályára álljon. (MH)

Szlovákia függ az Unió fellendülésétől

Pozsony. A világ három legfontosabb gazdasági motorja közül Japán egy évtizede egy helyben stagnál, az USA 2001 második fele óta recesszióban van, egyedül az Európai Unió mutat ki szimbolikus nagyságú növekedést. Szlovákia ezer szállal kötődik az EU-hoz, kereskedelmének több mint 60%-át ezzel a nagytérséggel bonyolítja le. Ezért ha az Unió gazdasági motorja felpörög, akkor talán Szlovákia is tarthatja évi 3,5–4 százalékos növekedési ütemét. (shz)