Újabb villamos erőművek kellenek

Mohi, félkész állapotban. Az atomerőmű további két reaktorának befejezése mintegy 1,4 milliárd eurót emészt fel.TASR-felvételAz áramtermelési kapacitások egy részének megszűnése, mindenekelőtt az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) V1-es atomerőmű 2 blokkjának az uniós csatlakozási szerződésben vállalt leállítása miatt (az egyiket 2006 végén kapcsolták le a rendszerről, a másikat 2008-ban fogják) Szlovákiában az elkövetkező években várhatóan az áramfogyasztás meg fogja haladni a termelést, azaz az ország behozatalra szorul villamos energiából. Ez annak ellenére így van, hogy az elmúlt időszakban drámaian javult az energiahatékonyság. 1995 és 2004 között a bruttó hazai össztermék reálértékben 35,7%-kal nőtt, miközben a villamos áram fogyasztása csak 6,5 százalékkal emelkedett. Az egy egységnyi gazdasági termeléshez tehát egyre kevesebb energiát használtunk fel. Ez a folyamat valószínűleg a jövőben is folytatódni fog, az emelkedő árak is takarékosságra ösztönzik a fogyasztókat, legyen szó háztartásokról vagy ipari fogyasztókról. Szlovákia még így is behozatalra fog szorulni áramról. A gazdasági minisztérium számításai szerint az elkövetkező 4-5 évben az áramfogyasztás 10-15 százalékát importálni kell majd. A minisztérium eközben abból a feltételezésből indult ki, hogy évente 1,2 %-kal emelkedik a fogyasztás, ami tekintetbe véve a jelenlegi, 9 %-os tempójú éves gazdasági növekedést, reális, sőt visszafogott jóslatnak tekinthető. 2012 és 2015 között várható a mohi atomerőmű hármas és négyes blokkjának beindulása, ami átmenetileg újra többlettermelést fog eredményezni, egészen a 2020 utáni időkig, amikor élettartamának végére ér az apátszentmihályi V2-es atomerőmű 2 blokkja is.

Mivel az európai piacon jelentősen emelkedett a villamos áram ára, ezért a behozatalnak árnövelő hatása lesz, áremelésre lehet számítani. Az áram ára nemcsak a külföldi behozatal miatt drágulhat, a hazai termelés is egyre többe kerül, hisz a nyersanyagok és ezen belül az energiahordozók (kőolaj, földgáz, uránérc, szén) ára lendületesen emelkedett az elmúlt években a világpiacon. Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter ugyan azt ígérte, hogy jövőre nem emelkedik az áram ára, ám ez egyelőre kérdéses. Az alternatív energiaforrások terjedése sem jelent orvosságot, az ezekből termelt áram a hagyományos erőművekben előállítottaknál még mindig jóval drágább. Az Európai Unióban jogszabályok rendelkeznek arról, hogy az így termelt áramot a terjesztők kötelesek emelt áron felvásárolni. A szél, a nap vagy a biomassza felhasználásával készült energia növekvő felvásárlása ezért emeli az árakat, akárcsak az energiaárakba beépített környezetvédelmi adó.

Hosszabb távon a jelenleg zajló beruházások mellett további erőművek építésével lehetne biztosítani, hogy az ország áramtermelésben önellátó vagy exportőr legyen. Mivel az elemzők egybehangzó véleménye szerint az olcsó energia korszaka véget ért, és hosszú távon is magas árakra kell számítani, ezért az új kapacitások kiépítése valószínűleg előnyös lenne a jó árakon exportáló termelő-beruházók, és a valamivel olcsóbban áramhoz jutó hazai fogyasztók szempontjából is. A kapacitások főleg Szlovákia keleti részében hiányoznak, a vajáni hőerőmű kivételével ott nem található jelentősebb áramtermelő vállalat. A Československá energetická spoločnosť nevű részvénytársaság ezekből a megfontolásokból tervezett széntüzelésű hőerőművet Tőketerebesre. A tervek azonban a helyi lakosság és a szomszédos magyarországi régiók (köztük a tokaji borvidék) lakói részéről is jelentős ellenállásba ütköztek. A környékbeli lakosok főleg az erőmű környezeti hatásaitól félnek, petíción gyűjtöttek ajánlásokat. Környezetvédelmi megfontolásokból a város polgármestere és képviselő-testülete is az erőmű ellen foglalt állást.