Újabb akadály Mohi előtt

ÖSSZEFOGLALÓ

A Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának az építését még 1986-ban hagyták jóvá, amikor a törvények nem kötelezték az építőket a nyilvánosság bevonására. A 90-es évek elején leállt az építkezés, 2008-ban azonban, amikor újrakezdték a munkálatokat, és felújították a terveket, már a nyilvánosságot is be kellett volna vonni a folyamatba, amit akkor elmulasztottak. 1998-ban ugyanis Dániában elfogadták az Aarhusi Egyezményt, amelynek a célja, hogy a nyilvánosság számára jogokat biztosítson a környezeti ügyekben. Az Aarhusi Bizottság 2011-es döntése szerint Szlovákia a Mohi Atomerőmű építése során megsértette az Aarhusi Egyezmény 6. paragrafusának a 4. pontját, amely szerint az egyezményt aláíró „valamennyi fél biztosítja a nyilvánosság korai fázisban való részvételét”.

A Greenpeace a Pozsonyi Kerületi Bírósághoz fordult az ügyben, ám a bíróság az atomenergia hivatalnak adott igazat. A környezetvédők azonban fellebbeztek, és a Legfelsőbb Bíróság már elismerte, hogy a hivatal helytelenül járt el, amikor nem vonta be a nyilvánosságot az engedélyezés folyamatába. Az atomenergia hivatalnak emiatt most újra el kell bírálnia az engedélyt, bevonva már a környezetvédőket is.

„A Legfelsőbb Bíróság döntése miatt az atomerőművet építő Szlovák Villamos Művek egy fontos engedélytől esett el, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az atomenergia hivatalnak fel kellene szólítania az érintetteket az építkezés leállítására” – vallja Juraj Rizman, a Greenpeace Slovensko igazgatója, aki szerint az engedélyezési eljárást elölről kellene kezdeni. „Szó sincs arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság visszavonta volna az építkezési engedélyt, az építkezés ezért nyugodtan folytatódhat” – állítja ezzel szemben Stanislav Jurikovič, a gazdasági tárca szóvivője.

A független jogászok véleménye a gazdasági tárca által hangoztatottakhoz áll közelebb. „A Legfelsőbb Bíróság ugyan elismerte, hogy a Greenpeace környezetvédelmi szervezetnek joga lett volna részt venni az építési engedély véleményezésében, nem állapított meg azonban semmi olyasmit, ami arra engedne következtetni, hogy a Greenpeace megjegyzései mérvadóak lettek volna az engedély kiadásához” – mondta el Martin Magál, az Allen & Overy ügyvédi iroda munkatársa. Épp ellenkezőleg, Magál szerint a Legfelsőbb Bíróság hangsúlyozta, hogy egyetlen hazai és nemzetközi jogszabály sem biztosítja a civil szervezetek észrevételeinek az elfogadását. Magyarul, az atomenergia hivatal ugyan köteles meghallgatni a környezetvédőket, a meglátásaikat azonban nem kell figyelembe vennie az engedély kiadásához.

Ennek értelmében nyilatkozott az ügyben az atomenergia hivatal is. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy eleget tegyünk a Legfelsőbb Bíróság döntésének” – kommentálta a legújabb fejleményeket rendkívül szűkszavúan a hivatal, hozzátéve, hogy újraindítják az engedélyezési eljárást, és ebbe már a környezetvédőket is bevonják. A Mohi Atomerőmű 3. és 4. blokkjának a befejezése nagyjából 3,8 milliárd euróba kerül, miközben a 3. blokkot a jövő év végén, a 4-et 2015-ben szeretnék átadni. (mi, SITA)