Továbbra is Görögország a legkockázatosabb adós, Magyarország újra az első tízben

A CMA DataVision negyedévzáró listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) szeptemberi utolsó árazásai alapján sorolja be az egyes szuverén adósokat - a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország mögött a második helyen az ugyancsak euróövezeti tag Portugália áll.
Mindkét valutauniós tagállam megelőzi a harmadik helyre került Venezuelát, a negyedik helyen álló Argentínát és az ötödik legkockázatosabb szuverén adósnak minősülő Pakisztánt is. Utánuk Írország következik.
A legkockázatosabb tízes csoportban a kilencedik helyen most ismét szerepel Magyarország.
Magyarország a hetedik helyezett Olaszországgal együtt került vissza ebbe a mezőnybe, miután az európai folyamatokat követbe egyaránt jelentősen emelkedtek CDS-árazásaik.
A legkockázatosabb tízes államadós-csoportban így öt EU- illetve euróövezeti tagország szerepel.
Magyarország az idei első negyedéves CMA-összesítésben lekerült a tíz legkockázatosabb szuverén adós listájáról, amelyre először a tavalyi utolsó negyedévben került fel.
Magyarország a csütörtökön ismertetett idei harmadik negyedéves lista összeállításához figyelembe vett szeptemberi utolsó zárószint alapján 501,35 bázispontos CDS-középárfolyammal szerepel a legkockázatosabb tízes államadósi csoportban, ám azóta is jelentősen romlott a magyar államadósság-törlesztési kockázat megítélése a londoni piacon.
A CMA DataVision kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók árazása a csütörtöki londoni kereskedésben 556 bázispont környékén mozgott, de a héten mértek 570 bázispont feletti magyar CDS-díjszabásokat is.
A múlt hónap elején 460, a nyár elején még 255 bázispont körüli magyar CDS-árazások voltak jellemzőek a londoni piacon.
A csütörtökre kialakult magyar CDS-középárfolyam azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára kínált biztosítási tranzakciók éves díja most 556 ezer euró környékén mozog minden 10 millió euró magyar szuverén devizaadósság után az irányadó ötéves államkötvény-futamidőre. A nyár eleji díjszabások alapján akkoriban ugyanezeknek a magyar CDS-kontraktusoknak az árfolyama 255 ezer euró körüli szinteken járt.
A magyar CDS-árazás 2009 márciusában - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi bukása után indult globális pénzügyi válság kiteljesedésének idején - érte el legutóbbi csúcsát, 630 bázispontos középárfolyammal.
A CDS-tranzakciók árazásai jelzik, hogy a piac mennyire tartja kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Minél magasabb az aktuális CDS-díjszabás, annál nagyobbnak tekintik a piaci szereplők az érintett szuverén vagy cégadós törlesztésképtelenné válásának halmozott távlati rizikóját.
A CMA a harmadik negyedévről összeállított, csütörtökön ismertetett elemzésben kiemeli, hogy Magyarország CDS-kontraktusainak díjszabása a svájci frank-alapú jelzáloghitelek növekvő törlesztési költségeivel kapcsolatos, "szalagcímekben is szereplő" hírek nyomán emelkedett az 500 bázispontos érték fölé.
A cég az elemzésben kiemeli azt is, hogy az euróövezeti adóskockázati megítélés alapmércéjének tekintett Németország kikerült a világ tíz legkevésbé kockázatos államadósának mezőnyéből, miután a német CDS-árazást a valutauniós adósságválság járványszerű terjedésével kapcsolatos piaci félelmek a lélektani határnak tekintett 100 bázispontos szint fölé hajtották.
A német CDS-tranzakciók díjszabása az idei második negyedév végén 41 bázispont környékén mozgott, a harmadik negyedévet viszont már 105,7 bázisponton zárta.
Csütörtökön 102 bázispontos középárfolyamon jegyezték a német CDS-kontraktusokat Londonban, de a héten mértek 120 bázispont feletti rekord díjszabásokat is Németország esetében.