Tovább mélyül a válság

A legnagyobb gond az, hogy nem is látható a dolgok kimenetele. Nagyot estek a tőzsdék Komoly csökkenéssel, napi mélyponton zártak a vezető New York-i tőzsdemutatók szerdán. A Dow Jones indexe 1987 óta legnagyobb egynapi százalékban számított (-7,87%) veszteséggel zárt - igaz, tegnap nyitáskor megint emelkedtek az indexek. A tokiói börze indexe, a Nikkei történetének második legnagyobb zuhanását könyvelte el: tegnap 11%-ot meghaladó veszteséggel zárt. Csak az 1987-es tőzsdekrach idején jegyeztek fel ennél nagyobb egy nap alatti csökkenést. A globális recessziótól való félelem a világ többi tőzsdéjéhez hasonlóan Londonban is elképesztő, 6%-os zuhanáshoz vezetett: öt éve nem volt ilyen alacsony az FTSE indexe.

A frankfurti tőzsde két napon át zuhant, a szakértők nyilvánvalónak veszik, hogy Németországot is nagyon súlyosan érinti a közelgő recesszió. „Vegyék fel a bukósisakokat és kapcsolják be a biztonsági öveket“ - írta ügyfeleinek szóló reggeli figyelmeztetésében a Commerzbank, utalva arra, hogy folytatódik a nemzetközi részvénypiacokon az eladási hullám.

Elemzők szerint a zuhanás oka ismét csak színtiszta pszichológia: az első sokk elmúltával a piac azt érzékeli, hogy a bankok megmentésére kidolgozott kormányzati mentőcsomagok révén elkerülték ugyan a közvetlen összeomlást, ám a pénzügyi válság átterjedését a gazdaság többi területére nem sikerült meggátolni. Már nem kérdés, lesz-e recesszió, itt van, és már benne vagyunk - mondta egy elemző.

A svájci kormány, a nemzeti bank és befektetői csoportok frankmilliárdokkal sietnek a bajba jutott bankok segítségére. A bankmentő csomag részeként a kormány a jelenlegi 30 ezer frankról felemeli a svájci bankokban tartott betétek garanciáját, a konkrét összeg azonban egyelőre nem ismert. Az ország két legnagyobb bankja, az UBS és a Credit Suisse érintett az ügyben. A tervek szerint az UBS az államtól 6 milliárd frankot kap tőkeemelés formájában kötvényekért cserébe, és 54 milliárd frank hitelhez jut a nemzeti banktól. Svájc legnagyobb bankja az elmúlt egy évben összesen 45 milliárd frank veszteséget szenvedett el és kényszerült leírni.

A Credit Suisse egyelőre nem kér állami segítséget, ehelyett úgy döntött, hogy a tőkepiacokról szerez pénzt, mintegy 10 milliárd frankot. Ennek legnagyobb részét az állami tulajdonban lévő Qatar Investment Authority alap adja. Svájc második számú bankja kevésbé szenvedte meg a hitelválságot, harmadik negyedévi vesztesége 1,3 milliárd frank körüli lesz. (NOL, Pf, m, shz)
A teljes cikk pénteki nyomtatott kiadásunkban olvasható.