Többszörösen megkárosított tulajdonosok

Pozsony. Hamarosan első olvasatban a parlament elé kerül az a képviselői törvénytervezet, amelynek célja rákényszeríteni a szövetkezeteket a vagyonrészjegyek kiadására. Ezt egyébként egy korábbi keltezésű törvény már számukra előírta, ám mivel a jogszabályból a szankciókat kifelejtették, a szövetkezetek mintegy 70 százaléka „elfelejtette” teljesíteni kötelezettségét.

A mostani törvénytervezetnek nem a szövetkezetek szétverése a célja, hanem az, hogy eleget tegyenek a 264/1995-ös Tt. számú törvénynek és végre kiadják a jogosult személyeknek, tehát a földtulajdonosoknak a vagyonrészjegyeket – magyarázta Peter Tatár, a tervezet egyik beterjesztője. A Polgári Konzervatív Párt (OKS) képviselője a Szlovákiai Földtulajdonosok és Agrárvállalkozók Szövetségének (ZVPAS) adataira hivatkozva kifejtette, hogy a szövetkezetek mintegy kétharmada nem tett eleget eme kötelezettségének. Pedig ez – sem adminisztratív, sem anyagi szempontból – különösebben nem igényes feladat – véli Tatár, aki már a 264/1995-ös törvényt sem tartja igazságosnak. A harmadik Mečiar-kormány idején elfogadott jogszabály ugyanis lehetetlenné tette a szövetkezeti transzformáció befejezését, azt, hogy a jogosult személyek a 42/1992 Tt. számú törvény alapján – ha maguk akartak vállalkozásba kezdeni – kikérjék és pénzben, értékben, szolgáltatásokban esetleg munkában megkapják szövetkezeti vagyonrészüket. Az új törvény a szövetkezeti vagyonrészeket eltörölte, s mindössze arra kötelezte a mezőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezeteket, hogy a tényleges vagyon nominális értékének megfelelően 1996 végéig vagyonrészjegyeket adjanak ki, azaz bejelentsék a szükséges adatokat a pozsonyi értékpapírközpontba, amely az értékpapírokat, így a vagyonrészjegyeket is nyilvántartja. Az 1995-ös törvény – vallják ellenzői – legalizálta a szövetkezetek vagyonának kiszipolyozását, átmentését, amit az akkori alkotmánybíróság is szentesített. (Peter Tatár példaként hozta fel Csehországot, ahol a cseh kormány hasonló törekvését az alkotmánybíróság megsemmisítette.)

Időközben sok szövetkezet megszűnt. Voltak köztük olyanok is, amelyek átalakultak, de olyanok is, amelyek azért szűntek meg, mert rosszul gazdálkodtak. Azonban a túlélők között is szép számmal vannak olyanok, amelyek fölösleges nyűgnek tartották a vagyonrészjegyek kiadását, mondván a törvény ennek elmulasztását úgysem szankcionálja. „Ezek a szövetkezetek nyíltan meglopták a jogos tulajdonosokat” – hangoztatta Tatár, rámutatva arra, hogy a részjegy-tulajdonosok például tulajdonuk értékének arányában részesülhetnek a szövetkezet nyereségéből, üzletelhetnek értékpapírjukkal, a cég felszámolása esetén pedig a maradék vagyonból részesülhetnek.

Peter Tatár, František Šebej, Vladimír Palko, Gyurovszky László és Štefan Šlachta képviselők 2002 végéig hosszabbítanák meg a szövetkezetek, illetve jogutódjaik kötelezettségét a vagyonrészjegyek kiadására. A törvény megszegőit egyebek között azzal is sújtanák, hogy kizárnák őket az állami támogatásban részesülők köréből. Pavol Bottka, a szlovákiai földtulajdonosok és agrárvállalkozók érdekvédelmi szervezetének, a ZVPAS-nak az elnöke kifejtette kétségét, hogy Szlovákia az EU tagjává válhat anélkül, hogy e kérdést illetően rendet teremtsen. Rámutatott arra, hogy például Magyarország e téren is lényegesen előbbre tart. Tatár képviselő szerint reális az esélye annak, hogy ezt a törvénymódosítást a parlamenti többség elfogadja. (A kormány majd azután foglal állást a tervezettel kapcsolatban, hogy azt a törvényhozás első olvasatban elfogadja.) Szerinte kisebb az esélye annak, hogy a törvényhozás elfogadja másik tervezetüket, amely a földtörvénnyel kapcsolatos restitúció azon jogosult személyekre történő kibővítését javasolja, akik objektív okoknál fogja képtelenek voltak a törvényben meghatározott határidőn belül bizonyítani, hogy ténylegesen jogosultak a vagyonuk visszaadására. (-gyor)