Többet dolgozunk ugyanannyiért

A hatékonyság európai viszonylatban is kiugró növekedését a munkáltatók azonban nem értékelik, a fizetések még a környező országokhoz képest is elenyészően alacsonyak. A tavalyi utolsó negyedévben 3,5 százalékkal nőtt a munkatermelékenység a szlovák iparban, ami Lettország után a második leggyorsabb növekedésnek számít az egész Európai Unióban. A teljesítménynövekedésnek köszönhetően az ipar történelmi rekordot döntött, az egy alkalmazottra jutó produktivitás a 2008-as 31 586 euróról az elmúlt évre 44 012 euróra nőtt. Az ágazatban dolgozók jelentős részének a reálbére ennek ellenére a válság előtti szintet sem éri el. A Hospodárske noviny gazdasági napilap elemzése ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy munkatermelékenység szempontjából Szlovákia már régebben lekörözte Csehországot és Szlovéniát is, ez utóbbiakban ennek ellenére a cégek jobban megfizetik az alkalmazottaikat, mint Szlovákiában. „A fizetések bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya az elmúlt időszakban még csökkent is. Az Európai Unióban a bérek átlagosan a GDP 50 százalékát teszik ki, Szlovákiában ugyanez csak 36 százalék” – figyelmeztet Emil Machyna, a KOVO szakszervezeti szövetség vezetője. A munkáltatók mindezek ellenére visszautasítják a szakszervezetek béremelési javaslatait, a munkatermelékenység növekedése szerintük ugyanis csak a nagyobb cégeknek, elsősorban az autógyártóknak köszönhető. „A statisztikai mutatókat jelentős mértékben befolyásolják az olyan nagy társaságok, amelyek a legújabb műszaki eljárásokat alkalmazzák, és ezeknek köszönhetően jelentős mértékben növelik a hatékonyságukat. A kisebb cégeknél a munkatermelékenység már korántsem olyan jó, mint arra a statisztikai adatokból következtetni lehetne” – állítja Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) a sajtótitkára. Szerinte a hatékonyság növekedése így kizárólag az új műszaki eljárások bevezetésének köszönhető, az alkalmazottak teljesítőképességét a cégek többségénél ugyanis már nem lehet jelentősebb mértékben növelni, mivel ezt a társaságok már a válságot követően megtették. Az alkalmazottaikat tömegesen bocsátották el, a munkát a megmaradt dolgozók között osztották szét, a béreket pedig csökkentették. A munkáltatók ráadásul azzal fenyegetnek, hogy a gazdasági válság még korántsem ért véget, így ami a béremeléseket és az új alkalmazottak felvételét illeti, nem lehetnek eléggé óvatosak. A statisztikai mutatók ez esetben azonban a szakszervezeteknek adnak igazat. „A munkatermelékenység a gazdasági válság kirobbanását követően is gyorsabban nőtt, mint a fizetések, így van lehetőség a béremelésekre” – vallja Martin Baláž, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Csehországban például lassabban nőtt a termelékenység, mint Szlovákiában, a fizetések GDP-hez viszonyított aránya ennek ellenére ott eléri a 42 százalékot, miközben a bérek nagyjából az ötödével haladják meg a szlovákiai fizetéseket. A szakszervezetek emiatt nagyobb megértést követelnek a munkáltatók részéről a bértárgyalások során. „Idén ugyan már minden jelentősebb kollektív szerződésről szóló tárgyalást lezártunk, jövőre azonban bekeményítünk, és nagyobb béremelést követelünk majd” – ígéri Machyna, aki nem zárja ki a határozottabb nyomásgyakorlást sem. (mi, TASR, HN)