Többen a szegénység küszöbén

Míg a második Fico-kabinet hivatali ideje alatt, a 2013-as 695 ezerről 2015-re 640 ezerre csökkent a szegénységi küszöb alatt élők száma, tavaly, a harmadik Fico-kabinet kormányzásának az első évében újra nőtt a szegénység az országban. „Szlovákiában tavaly 670 ezer ember, a lakosság 12,7 százaléka volt kitéve az elszegényedés kockázatának, csak az elmúlt évben 30 ezerrel nőtt azok száma, akik a szegénységi küszöb alatt tengetik az életüket” – derül ki a Statisztikai Hivatal tegnap közzétett, jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó felméréséből (EU SILC 2016), amely során az ország több mint 500 településén, nagyjából 6 ezer család életkörülményeit mérték fel. Családok a csőd szélénA Statisztikai Hivatal szerint a szegénységi küszöb az egyszemélyes háztartás esetében tavaly havi 348 euró volt, akinek a havi jövedelme ennél alacsonyabb, az a szegénységtől fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozik. „A szegénység a legnagyobb mértékben természetesen az állástalanokat és az általuk nevelt kiskorú gyerekeket veszélyezteti. Nagyjából minden második állástalan tartozik ebbe a csoportba. Különösen veszélyeztettek azonban a nagycsaládosok és az egyszülős családok is, közülük minden harmadik család él a szegénységi küszöb alatt” – mondta Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal szociális és demográfiai adatgyűjtéssel foglalkozó szekciójának a vezetője, aki szerint az elmúlt egy évben az összes említett csoport esetében romlott a helyzet. Csak összehasonlításképpen: az alkalmazottak és a nyugdíjasok körében a szegénység által fenyegetettek aránya 6 százalék körül mozog. Nagyok a különbségekAz ország egyes régiói között azonban a szegénységi mutatók szempontjából is jelentős különbségek vannak. A legszegényebb régiónak Eperjes megye számít, ahol az ott élők csaknem 19 százalékát fenyegeti a szegénység. Besztercebánya megyében ez 15,3, Nyitra megyében 14,6, Zsolna megyében 14,1, Kassa megyében 13,8, Nagyszombat megyében 9, Trencsén megyében 7,8, Pozsony megyében pedig csupán 5,4 százalék. „Trencsén, Besztercebánya és Pozsony megyét kivéve az elmúlt egy évben az összes többi megyében nőtt a szegénységi küszöb alatt élők száma” – tette hozzá Ivančíková.A tavalyi szegénységi mutatókat Szlovákián kívül eddig csupán három uniós tagországban tették közzé. Magyarországon eszerint a lakosság 14,5, Finnországban a 11,6, Lettországban pedig csaknem a 22 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának. Az egyes tagországok között azonban jelentős különbségek vannak a szegénységi küszöb szempontjából, a jövedelmi szegénység ugyanis azt jelenti, hogy az illető nettó havi jövedelme nem éri el a lakosság egészére jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Így ahol nagyobbak a fizetések, ott a szegénységi küszöbként meghatározott határérték is jóval nagyobb. Németországban 2015-ben például az egyszemélyes háztartásnál 1033 euró volt a szegénységi küszöb, amit ha Szlovákiára alkalmaznánk, a lakosság döntő többsége szegénynek számítana.