Többe kerül az élelem

Az utóbbi egy hónapban érezhetően drágult például olyan kulcsfontosságú élelmiszer, mint a tej, a vaj, a tojás, a kenyér, a cukor. A DNES polgári társulás országos felmérése szerint, ami 15 üzletlánc adataira támaszkodik, a drágulás átlagos mértéke 6,59% volt. Az érintettek viszont megkérdőjelezték a társulás végkövetkeztetését, mivel karácsony előtt az ún. akciós termékek árát vetették egybe a mostaniakkal. Pavol Konštiak, a szlovák kereskedelmi szövetség elnöke szerint az árugrás mögött nem a 20%-os áfát kell keresni. „Az utóbbi félévben érezhetően többe kerül például az étolaj és a liszt, ennek hatása most gyűrűzik be a kiskereskedelmi árakba” – állítja Konštiak. Ez a trend a későbbiekben is folytatódik, elemzők idén átlagosan az élelmiszerek 5,2%-os emelkedésével számolnak, ami havi szinten háztartásonként 10 eurós többletkiadást gerjeszt. A kiskereskedelem képviselői szerint ameddig csak lehetett, ellenálltak az árak nyomásának. Ahogyan Gabriel Csollár, a COOP Jednota elnöke nyilatkozott: „A lehető legnagyobb mértékben szeretnénk csillapítani az árviharok hatását.”

Csehországban sem jobb a helyzet; szomszédunknál 2009 decemberéhez képest tavaly decemberben a pékáru 12%-kal, a liszt 14,9%-kal, a zöldség 34 százalékkal, a gyümölcs 12,2%-kal került többe, a burgonya ára pedig egyenesen 70%-kal lódult meg. Az élelmiszerek, azon belül is az idényáras termékek drágulása komolyan befolyásolja a magyar inflációt is. A tavaly novemberi adatok szerint az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,9%-kal emelkedtek éves összevetésben. Ezen belül az idényáras élelmiszerek közel 33%-kal lettek drágábbak, a liszt ára közel 20%-kal emelkedett déli szomszédunknál, de majdnem ekkora tempóban drágult az étolaj és a sajt is. Összességében elmondható: az újra csúcson mozgó világpiaci élelmiszerárakat csak egy jó idei termés törheti le, vagy ha a nagybani felvásárlóknak számító pénzügyi befektetők elfordulnak a mezőgazdasági termények piacától. (ČTK, P, só)