Több az előnye mint a hátránya

A Konzervatív Intézet szakemberei jelenleg is dolgoznak uniós csatlakozásunk gazdasági kihatásait vizsgáló elemzésükön, amelyben a M.E.S.A. 10 gazdaságkutató intézet munkatársai és más neves gazdasági és pénzügyi elemzők is segítik őket. E héten ugyan csak az előzetes eredményeket tették közzé, ígéreteik szerint azonban a végleges eredményekre sem kell várnunk pár hétnél tovább. A széles körű és aprólékos gazdasági háttértanulmányra épülő elemzés legfontosabb üzenete, hogy a csatlakozás előnyei rövid távon ha nem is haladják meg az integrációval együtt járó hátrányokat, de semmiképp nem maradnak el tőlük. Hosszú távon aztán már az előnyök dominálnak. Peter Gonda, a Konzervatív Intézet képviselője szerint azonban minden attól függ, milyen mértékben sikerül végrehajtani az Európai Unió belső, gazdasági és szociális reformját.

Szlovákia ugyanakkor nemcsak az Európai Unióhoz, hanem a környező reformországokhoz képest is lépéshátrányban van, hiszen az egy személyre számított bruttó hazai termékünk (GDP) az uniós átlagnak alig 48 százaléka, míg Csehország esetében ez például a 60 százalékot is eléri. Ugyanígy a térség egyik legmagasabb munkanélküliségét tudhatjuk magunkénak, miközben Csehországban és Magyarországon az állástalanok aránya megfelel az uniós átlagnak. Ez utóbbi ugyan az elkövetkező években csökkenni fog, áttörő változásra azonban a szakemberek szerint sem számíthatunk. Ugyanilyen rossz a helyzet a bérszínvonal tekintetében is, hiszen a szlovák átlagbérek a hozzánk legközelebbi osztrák szintnek is csak a 31 százalékát érik el. Ennek fényében nem csoda, ha Európa 250 régiójából Kelet-Szlovákia a 32., Közép-Szlovákia a 36. és Nyugat-Szlovákia a 38. legszegényebb régió. A fenti tényeket figyelembe véve egyáltalán nem meglepő, ha a szlovák lakosság nagy része az uniós csatlakozástól az életszínvonal javulását várja. A Konzervatív Intézet elemzése szerint egyes területeken ez jogos elvárás, több ponton is azonban irreálisak az uniós csatlakozással járó elvárások.

Rövid távon például a legfontosabb előnyt az ország megbízhatóságának a növekedése jelenti a befektetők szemében. Ennek az első jelei már most látszanak, hiszen a választásokat követően jelentősen megnőtt az esélyünk az uniós és NATO tagságra, így az állam például már most olcsóbban vehet fel kölcsönt külföldön, mint korábban. Uniós tagságunknak köszönhetően azonban a zöldmezős beruházások is nőhetnek, aminek köszönhetően csökkenhet a munkanélküliség. Az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból ezzel párhuzamosan egyre több támogatás érkezik az országba. Hosszú távon javul majd a vállalkozói környezet, és az európai pénzügyi uniós (EMU) tagságunknak köszönhetően csökkennek a tranzakciós költségek és az árfolyamrizikó is. Pénzügyi uniós tagságunk azonban növeli a költségvetési gazdálkodással szemben támasztott elvárásokat is, az állam így várhatóan nem szórja majd olyan felelőtlenül a polgárok pénzét, mint jelenleg.

A csatlakozás azonban, a választási kampányban ígértekkel ellentétben nem fenékig tejfel. Rövid távon például biztos nem leszünk felkészülve az európai konkurenciaharcra, ezért újra nőhetnek az elbocsátások. A Konzervatív Intézet elemzése szerint különösen veszélyeztetett régiónak számít a magyarlakta Dél-Szlovákia, ahol a mezőgazdasági vállalatok kerülhetnek veszélybe. Ennél sokkal fontosabb „demotiváló” tényezőnek számítanak azonban a csatlakozást követő áremelések. Árszínvonalunk ugyanis jelenleg csak az uniós szint 36 százalékát teszi ki. Rövid távon ugyan nem kell félnünk attól, hogy ez lényeges áremelkedést hoz, hosszabb távon azonban elkerülhetetlenek az áremelések. Elsősorban az élelmiszerárak növekedésére számíthatunk, ami megint csak a legszegényebb rétegeket taszítja még mélyebbre. Szuverenitásunk egy részének átadásával az uniónak ráadásul már nem leszünk abban a helyzetben, hogy az ország gazdaságának alakulását jelentősebben befolyásolhassuk. A Konzervatív Intézet szakemberei a felsorolt hátrányok ellenére, az uniós csatlakozás mellett vannak, hiszen integrációnk elmaradása jelentős lemaradást okozna a környező országokhoz képest, és hosszabb távon az ország elszigetelődésével járna. A csatlakozásunkat követően azonban az Európai Unió jelenlegi, inkább szocialista tervgazdaságnak, mintsem valódi piaci környezetnek tekinthető gazdaságának átalakítására kellene törekednünk.