Pozsony. Szlovákiának és Európának az elkövetkező évtizedekben a lakosság vészes elöregedésével kell szembenéznie, ami elkerülhetetlenné teszi a kontinens és országunk szociális rendszerének gyors és radikális átalakítását – derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb előrejelzéséből.
Szlovákia vészesen öregszik
MOLNÁR IVÁN
A statisztikai hivatal legutóbb 1996-ban készített előrejelzést a szlovák népességszám és a korcsoportok közötti arányok várható alakulásáról. Már ez is a lakosság vészes elöregedéséről adott számot, az elmúlt évek valósága azonban a legpesszimistább prognózisokat is meghaladta, a statisztikusok így most új, még pesszimistább előrejelzést tártak a nyilvánosság elé. Kiindulási alapként a tavalyi népszámlálás adatai szolgáltak, miközben az elkövetkező csaknem 25 évre háromfajta víziót vázoltak fel – egy optimistát, egy pesszimistát és a kettő között megvont, a hivatal szerint reális lehetőséget. Nem szabadna megfeledkeznünk ugyanakkor arról, hogy már az előző, 1996-ban készített előrejelzés esetében is a legsötétebb víziók váltak valóra.
A mostani prognózis legfontosabb üzenete, hogy még a legoptimistább előrejelzés sem számít az elkövetkező években a lakosság növekedésével. Különbség csak abban van, hogy míg az optimistább előrejelzés szerint a népességfogyás lassúbb ütemben megy végbe, a pesszimista esetében ez sokkal drasztikusabb lesz. Ugyanígy egyre közelebb kerülünk a nyugat-európai modellhez a lakosság korcsoportok szerinti összetételében is. A nyugat-európai értékrendszer meghonosodását tükrözi az a tény is, hogy míg a szülő nők átlagéletkora jelenleg 26,5 év, 2025-re ez 28,5 évre nő. Ezzel párhuzamosan a legtöbb nő 25 és 29 éves kora között fog szülni. A szülések számának csökkenésével azonban, az egyre javuló egészségügyi ellátásnak köszönhetően, folyamatosan nő az átlagéletkor, vagyis a lakosság egyre jelentősebb rétegét teszik ki majd a nyugdíjasok. A hivatal reális variánsa szerint a 14 éven aluli fiatalok aránya 2025-re a jelenlegi 18 százalékról 12,6 százalékra csökken. A 65 éven felüliek aránya eközben 11,6 százalékról 20 százalékra emelkedhet. Ez utóbbi adat elsősorban a nyugdíjrendszer reformja szempontjából fontos, hiszen a nyugdíjasok egyre emelkedő száma mellett folyamatosan csökken majd az aktív, dolgozó lakosság száma. Míg jelenleg ez utóbbiak aránya 70 százalék felett van, az elkövetkező 25 évben az arányuk akár 60 százalék alá eshet vissza. Emiatt egyre kevesebb alkalmazottnak kellene eltartania egyre több nyugdíjast, ami a jelenlegi nyugdíjbiztosítási rendszer mellett hosszabb távon az ország szociális rendszerének az összeomlásához vezetne. Boris Vaňo, a Demográfiai Kutatóközpont vezetője szerint jelenleg dolgoznak egy átfogó összefoglalón is a Szociális Biztosító számára, amit ez a nyugdíjreform megvalósításához vehetne igénybe.
A népességszám csökkenése azonban összeurópai jelenség. Az Eurostat nemrég közzétett előrejelzése szerint az Európai Unió jelenlegi tagországainak a lakossága az elkövetkező 25 évben a jelenlegi 376 millióról 364 millióra csökken. Még ennél is riasztóbb azonban a lakosság korcsoportok szerinti összetétele. A 14 éven aluli fiatalok száma 66 millióról 58 millióra esik vissza, míg az aktív lakosság (15-64 évesek) aránya 20 százalékkal csökken. A 65 éven felüliek száma az említett időszakban mintegy 60 millióval emelkedik. Az unió szociális kiadásainak bruttó hazai termékhez viszonyított aránya ezért 3-5 százalékkal emelkedik majd. Egyes országokban, így például Spanyolországban a növekedés elérheti a 8-12 százalékot is. A lakosság számának növekedéséhez mind Nyugat-Európában, mind nálunk az elkövetkező években csak a migráció járul hozzá. A statisztikai hivatal szerint Szlovákia jelenleg még csak tranzitországnak számít, így az éves migrációs többletünk mintegy ezer személy körül mozog. Az elkövetkező években azonban célországgá válhatunk, így 2025-re akár évi ötezerrel többen vándorolhatnak be Szlovákiába, mint amennyien elhagyják az országot. A statisztikai hivatal szerint a fent leírt népességi mutatók, egy kivételével, az ország összes nemzetiségére érvényesek. Kivételt csupán a romák számítanak akiknél a hivatal szerint „a többségi lakossággal ellentétes népesedési folyamatokat” figyeltek meg. A Demográfiai Kutatóközpont az erről szóló elemzést még idén közzéteszi. Már most tudható azonban, hogy míg a múlt évi népszámláláson alig 90 ezren vallották be roma nemzetiségüket, addig a romák száma Szlovákiában nagy valószínűséggel 360-380 ezerre tehető.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.