Szlovákia lakossága egyre borúlátóbb

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A statisztikai hivatal januárban elvégzett és tegnap közzétett elemzése szerint az emberek több mint háromnegyede továbbra sincs megelégedve a szlovák gazdaság eddigi alakulásával. Enyhe javulásra e tekintetben csak tavaly nyáron – a parlamenti választásokat követően – került sor, amikor az elégedetlenek aránya 64–67%-ra esett vissza, mára azonban újra 77 százalék körül van. Minden ötödik ember szerint az elmúlt egy évben nem változott a helyzet, és csak százból négy ember elégedett a szlovák gazdaság eddigi teljesítményével.

A többség nem számít semmi jóra az előttünk álló egy évben sem. Az emberek 69%-a szerint a jövőben a gazdasági helyzet további romlása várható, míg ennek javulásával csak a 6 százalékuk számít. Összehasonlításképpen, a tavalyi parlamenti választásokat követően ez utóbbiak aránya elérte a 16%-ot, míg a borúlátóké 48%-ra csökkent.

A statisztikai hivatal felmérése szerint az áremelkedések szempontjából az emberek sokkal elnézőbbek a Fico-kabinettel, mint a Radičová-kormánnyal szemben. Az elmúlt év elején ugyanis még a megkérdezettek negyede érezte azt, hogy az árak jelentősebb mértékben nőttek, a választásokat követően azonban az ilyen választ adók aránya 17 százalékra esett vissza, és még az elmúlt hónapban is csak 19%-ot tett ki. A jövőt tekintve azonban a többség már nem ilyen elnéző. Az emberek 43 százaléka szerint az árak az elkövetkező időszakban ugyanolyan mértékben nőnek majd, mint eddig. Az infláció megugrására a válaszadók 29%-a számít, ami ugyan kevesebb, mint az elmúlt félévben, amikor ez az arány elérte a 35–36%-ot is, ám nagyobb, mint a tavalyi választások utáni 19%.

A polgárok többsége egyre borúlátóbb a munkanélküliség várható alakulása szempontjából is. Míg tavaly áprilisban kevesebb mint a felük gondolta azt, hogy az elkövetkező egy évben még több ember kerül az utcára, az elmúlt hónapban ezek aránya már elérte a 80 százalékot. Azok aránya, akik a munkanélküliség csökkenésében bíztak, az említett időszakban 18-ról 3 százalékra esett vissza.

A romló gazdasági helyzet fényében nem csoda, hogy az emberek alig valamivel több, mint a tizede számolt be anyagi helyzetének javulásáról, míg minden második ember rosszabbul él, mint egy évvel korábban. Nagyjából ugyanilyen az aránya azoknak is, akik az előttünk álló egy évben az anyagi helyzetük romlására számítanak. Manapság minden harmadik család az egyik fizetéstől a másikig él, vagyis a bevételeik nem teszik lehetővé, hogy a nehezebb időkre spóroljanak. A családok negyede ennél is rosszabb helyzetben van, hiszen a bevételeik nem elegendőek a létfenntartáshoz, ezért vagy a korábbi megtakarításaikat élik fel, vagy hitelfelvételre szorulnak. Azok aránya, akik képesek félretenni bizonyos összeget a bevételeikből, az elmúlt egy évben alig változott, jelenleg 42% körül mozog.

Az alacsony banki kamatok és a bizonytalan pénzpiaci mozgások miatt az emberek 68%-a szerint a jelenlegi helyzet egyébként sem kedvez a megtakarításoknak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező időszakban a fogyasztás növekedésére kellene számítanunk. A többség nem tervez nagyobb bevásárlásokat, és kevesebb mint az ötödük tervez az elkövetkező időszakban lakásfelújítást, alig 4%-uk lakás- vagy ház-, 7%-uk pedig autóvásárlást. (mi)