Szárnyaszegett baromfiágazat

Két évvel ezelőtt állandósult a baromfiágazat termelése, illetve némi előrelépés is történt. „Az elmúlt évben a szlovákiai baromfitermelők élőtömegben számítva 91 426 tonna vágóbaromfit állítottak elő, ami a 2013-as valósághoz viszonyítva 7,7 százalékos növekedést jelentett” – részletezte lapunknak a szövetség elnöke. A baromfiszövetség vezetője azonban hozzáfűzte, hogy az enyhe emelkedés ellenére jelenleg nagyon mélyről szemlélik a 2005-os termelési szintet.

Gyenge minőség

Egy lakosra átszámítva egy évvel korábban 9,35 kg baromfihúst állított elő Szlovákia, s ezzel a mutatóval az Európai Unió országainak sereghajtói közé csúszott le. „Mást mutat az átlagos éves baromfihús-fogyasztási kép egy lakosra vonatkoztatva. Ezen a téren közel 17 kg a fogyasztásunk. Ami viszont nagyon fáj, hogy csak 55,3%-os a baromfihús-önellátottságunk. S ez szintén a gyenge uniós mutatók közé tartozik” – sorolta az adatokat és a viszonyításokat Daniel Molnár. Az ágazat mélyrepülésének okait elemezve a szövetség elnöke kiemelte, hogy a hazai előállítóknak és gyártóknak betett az ország uniós csatlakozása és az azzal összefüggő szabadpiaci, illetve a külföldi üzletláncok térhódítása. További negatív tényező, hogy összességében alacsony a húsfogyasztásunk, évente és fejenként már csak 47 kg, ami 10 kilóval kevesebb a kívánatosnál.

A baromfiszövetség elnöke bosszantónak véli, hogy a szlovákiai piacra rengeteg baromfihús érkezik külföldről, annak ellenére, hogy a hazai kapacitásokat sokkal hatékonyabban és észszerűbben is ki lehetne és kellene használni. A külföldről behozott baromfihús sok esetben igencsak gyenge minőségű, ezért is árulhatják olcsón. „A túlméretezett húsimport oka egyértelműen az alacsony ár” – hangsúlyozta Molnár. Nem hallgatható el természetesen az sem, hogy az előállítási költségek az utóbbi években nem kis mértékben emelkedtek, miközben az értékesítési árak nagyrészt maradtak a korábbi szinten.

Nem futja többre…

A baromfiszövetség elnöke nem ért egyet azzal a gyakran előforduló érveléssel, mely szerint a szlovákiai fogyasztók konzervatívak, ugyanis ha a vásárló anyagi okokból csak az olcsóbb húst engedheti meg magának, akkor egészen egyszerűen azt veszi meg. „Ettől eltekintve viszont erősíteni kell a hazai vevő érdeklődését a szlovákiai termékek iránt. Fontos, hogy a fogyasztók tudatosítsák, a szlovákiai gyártók is képesek olyan minőség előállítására, mint a külföldi termelők” – szögezte le Molnár. A szakértő szerint nem az olcsó lengyel csirkehúst, hanem a hazai előállítású termékeket kellene hatékonyabban propagálni az iskolai étkezdékben, de ugyanúgy a vendéglátóipari egységekben, vendéglőkben, éttermekben, szállodákban is.

Haszonélvezők

Az áralakulást illetően leszögezhető, hogy ebben az évben még inkább nagyobbra tágult az árolló, a hasznot ugyanis egyre inkább a kereskedelmi láncok húzzák a gyártókkal és az őstermelőkkel szemben. „Hosszú távú folyamatról van már szó, amely természetszerűleg a szlovákiai agrárium őstermelőit és gyártóit egyaránt alaposan megviseli. Ez a folyamat olyannyira beindult, hogy megfékezése egyáltalán nem lesz egyszerű” – erősítette meg Daniel Molnár. A baromfiszövetség emellett helyesli az Európai Unió által bevezetett szigorúbb, a húsok csomagolására vonatkozó előírásokat.