Szabadulnak a szégyenpadból

ÖSSZEFOGLALÓ

A pénzügyi stabilitás érdekében az uniós tagoknak a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított 3 százalék alá kell szorítaniuk az államháztartási hiányt, ami a gazdasági válság 2008-as kirobbanása óta nagyon kevés tagnak sikerül. Magyarország 2004-ben ülhetett a szégyenpadra, Szlovákia pedig 2009-ben került oda. A bizottság úgy ítéli meg, hogy Magyarországon a túlzott hiány kiigazítása megtörtént, és úgy számol, hogy 2013-ban a bruttó hazai termék 2,7%-a, 2014-ben pedig 2,9%-a lesz az államháztartás hiánya. Szlovákia tavalyi hiánya 4,3% volt, az idei terv pedig 2,94% – ha az utóbbi sikerül, akkor Pozsony 2014-ben állhat fel az unió szégyenpadjáról, amelyről most Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat. „Az Európai Bizottság nagyra értékelte Szlovákia konszolidációs igyekezetét, a Költségvetési Tanács felállítását, a nyugdíjreformot, az aktív foglalkoztatási politikát. A felelősségteljes pénzügyi politika eredményeként a befektetők továbbra is szívesen vásárolnak a szlovák állampapírokból” – nyilatkozta Peter Kažimír pénzügyminiszter. A takarékossági programnak tovább kell folytatódnia, ugyanis 2017-ben már csak 0,5 százalék lehet az államháztartási hiány.

Kiengedik a karanténból

Az Európai Bizottság tegnapi döntése értelmében Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. Az uniós végrehajtó testület indoklása szerint a hiány kiigazítása megtörtént. A kikerülés az eljárás alól pozitív eredmény, ám ez nem jelenti azt, hogy az Orbán-kormány hátradőlhet: az eljárás alá bármikor visszakerülhet, ha az EB úgy látja, túlfut a 3 százalékos hiányon. Hozzá kell tenni, hogy az ítélethez az Orbán-kormány eltökéltsége mellett az is hozzájárult, hogy fordulat tapasztalható az európai politikában: a megszorítások mindenhatósága helyett főként Franciaországnak köszönhetően egyre jobban előtérbe kerül a gazdasági növekedés ösztönzése – ennek következtében az EB is engedékenyebb lett a hiánycélok fenntarthatósága tekintetében. Az európai politika meghatározói ugyanis érzékelték: ha túlságosan kardoskodnak, azzal egy elhúzódó recessziónak ágyazhatnak meg. A Magyarországgal szembeni eljárás megszüntetése egy rendkívül hosszú folyamat végére tesz pontot. A magyar hiány már Magyarország 2004-es uniós csatlakozásakor meghaladta a GDP 3%-ában meghatározott plafont. Ennek megfelelően a belépést követően rövid időn belül, 2004. július 5-én túlzotthiány-eljárás alá került és máig ott is van. Tavaly Brüsszelben még az is felvetődött, hogy felfüggesztik a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részének kifizetését, ám ez végül nem következett be, ugyanis a magyar kormány a Bokros-csomag óta nem látott mértékű kiigazítással igyekezett elejét venni a pénzek felfüggesztésének. A megszorítások túllőttek a célon: a deficit tavaly 1,9% lett.

Túlzottdeficit-eljárás

A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy az unió tagállamainak gazdaságait összehangolja, és ne hagyjon senkit letérni a közös útról. Ugyanis Nagy-Britanniát kivéve minden tagállamnak szerződéses kötelessége az eurót bevezetni, aminek stabilitásához viszont nélkülözhetetlen az összehangolt gazdasági és költségvetési politika. Hogy ez mennyire nem egyszerű, az is mutatja, hogy húsz ország tartozik az eljárás alá a 27 tagállamból. Az eljárás azon tagállammal szemben indítható, amelynek költségvetési hiánya meghaladja a 3 százalékot. Ezt tíz évvel ezelőtt nem vették olyan komolyan (például Németország esetében sem), amit most nagyon bánnak, a válság ugyanis könyörtelenül rámutatott az euró konstrukciójának hiányosságaira.

Az eljárás beleilleszkedik az ún. európai szemeszterbe, melynek során a bizottság novemberben megállapítja az unió gazdasági prioritásait. Ez márciusra kerül az unió tagállamainak vezetői elé, akik megvitatják, és esetleges módosításokkal elfogadják. Ennek alapján a tagországok áprilisban nyújtják be a stabilitási, illetve konvergenciaprogramot, és a nemzeti reformprogramot. Ennek elemzése zárul le május végére, és ezek alapján fogalmazza meg a bizottság az országspecifikus ajánlásokat, melyeket a tanács később megvitat és elfogad. Ezeknek az ajánlásoknak a betartását a társak és a piac nyomása követeli ki, ám a túlzottdeficit-eljárás alatt jogilag kötelezők az ajánlások. Ezek be nem tartása az eurózónatagok esetében majdnem automatikus szankciót, a GDP 0,2 százalékának letétbe helyezését vonhatja maga után, amely később büntetéssé alakulhat át. Az eurózónán kívüli tagokkal szemben a kohéziós támogatások felfüggesztésével lehet hatékonyan nyomást gyakorolni. (TASR, hvg.hu, NOL, só)