Sok a munka, kevés a pihenés

Az Európai Unióhoz az elmúlt években csatlakozó országokban dolgozóknak hosszabb a munkaidejük és kevesebb szabadságot kapnak, mint a régi tagországban tevékenykedő társaik – derül ki a munka- és életkörülmények javításával foglakozó uniós szervezet, az Eurofund felméréséből. Tavalyelőtt a 27 tagország adatai alapján az éves munkaidő uniós átlaga 1749,7, ezen belül az újonnan csatlakozott államokban 1809,6, a régiekben 1701,8 óra volt. A rangelső Észtország, 1872 órával, az utolsó Franciaország 1568 órával, Magyarország a 1856 órás adatával felülmúlja a keleti átlagot, Szlovákia mutatója is hasonló. 2007 utolsó negyedévében a listavezetők a cseh és a görög férfiak voltak, akik átlagosan 43,5 órát dolgoztak, de 42 óra felett teljesítettek a bolgárok, a máltaiak, a lengyelek, valamint az osztrákok is. Az unióban a munkavállalók számára hivatalosan 20 munkanapon kell fizetett szabadságot kiadni, ám a szabadnapok számában – elsősorban a fizetett ünnepek miatt – jelentős különbségek vannak. Szlovákiában az életkorral emelkedik a 20 napos alapszabadság, míg Franciaországban eleve 25 nap fizetett szabadságot kapnak a dolgozók. A dublini EIRO kutatóintézet adatai szerint Németországban tavaly átlagosan 29, Hollandiában pedig 31 nap volt a minimális szabadság. Az ünnepnapok számában is mutatkoznak különbségek az államok között, s Magyarország nem tartozik a „legbőkezűbb” országok közé a 10 fizetett állami ünnepével. Nálunk és az olaszoknál ugyanis 12 van, a hollandoknál viszont csak nyolc. Az sem mellékes, hogy az ünnepnapokat a központi kormányzat határozza-e meg, néhány országban léteznek helyi ünnepek is. A legtöbb dolgozó nyáron veszi ki a szabadságát. Ebben az évszakban elsősorban a mezőgazdaság és az építőipar jelenti a gazdaság motorját. Az agráriumban például nyáron az éves átlagnál 5,7 órával dolgoznak többet. Összességében megközelítőleg 2,5 százalékkal lenne magasabb a nyári gazdasági össztermék értéke, ha a szabadságolások esetében nem választjuk külön a szezonalitások negatív és pozitív hatását, és a szóban forgó három hónapra a többi időszakban jellemző munkaóraátlagot számítjuk. Másrészt a szabadság során kikapcsolódó munkaerő később jobban teljesít, vagyis a nyáron tapasztalt több munkaszüneti nap nem okvetlenül jelenti a gazdaság tempójának lefékezését.