Pótlékos szabadság

A jogszabályban meghatározott feltételek alapján pótlékos szabadságra az évi szabadságtól teljesen függetlenül keletkezhet igény. Ez a szabadság nehéz munkakörülmények esetén vagy olyan esetekben jár, amikor az alkalmazottak különlegesen nehéz munkát végeznek. Utóbbi eseteket a Munka Törvénykönyvét kiegészítő 223/1998 T.t. számú kormányrendelet sorolja fel tételesen. Ezek közül csak néhányat említenék: pótlékos szabadságra jogosult az a személy, aki munkahelyén, melyen fertőző anyagokkal dolgoznak, közvetlen fertőzésveszélynek van kitéve, értelmi- vagy szellemi fogyatékos személyek ápolását és ellátását végző személy, különlegesen kimerítő munkát végző személy, aki munka során káros fizikai és vegyi hatásoknak van kitéve oly mértékben, hogy az kedvezőtlenül hathat egészségi állapotára. Ami a nehéz munkakörülményeket illeti, azok az alkalmazottak, akik az építésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó építkezéseken különlegesen nehéz munkakörülmények között és családjuktól távol dolgoznak, a 25/1985 T.t. számú kormányrendelet értelmében pótlékos szabadságra jogosultak. Nehéz munkakörülmények alatt a rendelet a kedvezőtlen éghajlati viszonyok között végzett munkát, kemény fizikai és idegi megterheléssel járó munkát vagy balesetveszélyes munkát ért, a családtól távol végzett munka alatt pedig huzamosan az állandó lakhelytől távol végzett munkát érti, mely során az alkalmazottnak utazási költségmegtérítésre keletkezik joga. Egész év folyamán a fent felsorolt körülmények között dolgozó személy esetén a pótlékos szabadság hossza egy hét. Ha a fenti körülmények csak az év egy részében adottak, a pótlékos szabadság arányosan lerövidül (minden ledolgozott 25 nap után a pótlékos szabadság egytizenkettede jár).

A szerző a Csekes, Világi, Drgonec és Társai ügyvédi iroda munkatársa