Pokoli tornyok Szlovákiában

Vajon a most épülő lakások tartósabbak lesznek? Somogyi Tibor felvételeHa csak a hivatalos statisztikából indulnánk ki, akár büszkék is lehetnénk lakáshelyzetünkre. Szlovákia 1,7 milliónyi lakásának a fele jelenleg családi házakban a másik fele lakóházakban található, és nagy részüket a második világháború után építették. A lakóházak esetében ez az arány eléri a 96 százalékot, háromnegyedük, mintegy 600 ezer, panelból készült. Nem épültek régen, a felszereltségük sem elhanyagolható, hiszen a lakások 95 százalékában van központi fűtés, meleg víz, fürdőszoba és illemhely, ami európai mércével is megállja a helyét. A lakások jelentős része azonban a szocializmus tömegtermelésének a szüleménye, a minőség így nem egyszer akár katasztrofálisnak is nevezhető.

A hagyományos eljárásokkal készült lakóházak életkora 100 év körül van, a panelházak esetében ez 80 év. Ehhez azonban rendszeres és módszeres felújításra lenne szükség. Ha ez elmarad, a hagyományos technológiával készülő lakások életkora 80, a panelházaké 65 évre csökken. A házak egyes részeinek életkora azonban ennél lényegesen alacsonyabb. A víz- és gázvezetékeké 30-40 év, a felvonóké pedig 25-40 év. Az ablakok átlagos élettartama szintén 40 év körül mozog. Hogy a minőséggel komoly bajok vannak, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy már azok a lakások is komoly felújításra szorulnak, amelyek még húszévesek sincsenek.

Ezt nagyrészt a korábbi időszak alacsony támogatásai okozták, amikor a lakások még állami vagy szövetkezeti kézben voltak. Az állami lakásokban a lakbért központilag szabályozták, figyelmen kívül hagyva az 1990 utáni inflációs hatásokat. Az 1992-es lakbéremelések csak átmenetileg nyújtottak megoldást. Egyes elemzések szerint a felújításhoz szükséges összegnek a lakbérek csak a 30-40 százalékát tették ki. Hasonló helyzet uralkodott a szövetkezeti lakásoknál is, ami egy idő után tarthatatlanná vált.

Saját források hiányában így az állam volt kénytelen hozzájárulni a lakások felújításához, megakadályozva a nagyobb baleseteket. A lakóházakra jelenleg hét konstrukciós hiba jellemző, amely nem az épület korával kapcsolatos. Olyan hibákról van szó, mint a leváló épületrészek és erkélyek. A lakosság nagy része ugyan mára megvette ezeket a lakásokat, ám többségük nem tudta, mit is vesz valójában. Igaz, hogy olcsón jutottak hozzá a lakásokhoz, ám többnyire nem rendelkeznek olyan összeggel, amellyel ezeket a hibákat önerőből képesek lennének kijavítani. Az állam természetesen nem vállalhatja át teljes mértékben a hibák eltávolítását, némely hibafajtákat azonban el kell ismernie szerkezeti hibaként.

A program nem új, hiszen még 1999-ben vezette be a kormány. Ebben pontosan meghatározták, melyek is azok a hibák, amelyek kijavítását az állam támogatja. Persze, ezeket a hibafajtákat állami engedéllyel rendelkező szakemberekkel vizsgáltatták felül, hiszen ennek hiányában bárki, bármilyen hibafajtára igényelhetett volna pénzt. Támogatást a tulajdonformától függetlenül lehet igényelni, vagyis mindegy, hogy a lakás magántulajdonban, a lakásszövetkezet tulajdonában van-e, vagy megvették a lakosok és jelenleg a lakóközösség kezeli. Ők igényelhetik a támogatást. A kérvényüket azonban alá kell támasztaniuk az állami engedéllyel rendelkező szakember elbírálásával. Ezek az építészkamara által elismert szakemberek adnak javaslatot a hibák eltávolítására. A hibák általában olyanok, amelyek nem egy lakáshoz kötődnek. Ezért ezt nem egy személy igényeli, hanem az őt képviselő szervezet, legyen szó lakásközösségről, községről vagy egy Kft.-ről, amely a kérvényt az illetékes járási hivatalhoz nyújtja be. A kérvényeket azután a kerületi hivatalnál fontossági sorrendbe állítják, és azokat, amelyek nem haladják meg a dotáció határértékeit, az építésügyi tárcának továbbítják, ahol döntés születik a támogatás odaítéléséről.

A dotáció a beszerzési költségek 50 százalékát érheti el. Legfeljebb azonban 350 korona négyzetméterenként, miközben az egy lakásra eső támogatás nem haladhatja meg a 200 ezer koronát. A támogatást az állami költségvetésből finanszírozzák. Az idei évre erre 126 millió korona áll rendelkezésre. Az erre fordított összeg azonban évente változik, így például jövőre többet igényelnek, mivel kiszélesítetik a program hatáskörébe vont hibák lehetséges skáláját, ráadásul évről évre nő a lakásállomány elöregedettsége is. Ezért az erre fordított összeg jövő évi nagyságát várhatóan 200 millió koronára emelik.