Gazdaság

Pénzügyeink: a mának élünk

Pozsony | Bár sokan úgy érzik, hogy értenek a mindennapok pénzügyeihez, mégis egy friss felmérés szerint a lakosság csupán 11 százalékának van pénzügyi terve, és a polgárok fele csak akkor tesz félre, amikor éppen felmarad némi készpénze.
Sidó H. Zoltán

2018. szeptember 10. 19:12

- Fotó: pixabay

A lakosság 37 százaléka napjainkban elégedett az életszínvonalával, 48 százaléka szerint pedig a helyzete semleges, se nem jó, se nem rossz – derül ki a Focus piackutató cég tegnap ismertetett reprezentatív felméréséből. Még soha ilyen optimistán nem nyilatkozott a lakosság az élethelyzetéről, közölte Maroš Ovčarik, a Finančný kompas pénzügyi portál elemzője. Szerinte ez nem véletlen, hiszen történelmi mélyponton a munkanélküliség, az országos átlagbér pedig már elérte az 1000 eurót. A kedvező helyzet ellenére a takarékossági kedvünk nem nő érezhetően, a válaszadók 53%-a szerint nincs értelme a hosszabb távú pénzügyi tervezésnek. „A háztartások 80%-a feleslegesen sokat költ a hétköznapi kiadásokra. A legrosszabb pénzügyi döntéseket akkor hozzuk, amikor szorult helyzetben vagyunk, vagy amikor éppen egészen jól megy a sorunk” – magyarázta Andrea Straková, a felmérésben részt vevő Partners Group pénzügyi elemzője. Úgy tűnik, a mának élünk, ugyanis a megkérdezettek 60%-a szerint teljesen normális rövid futamidejű kölcsönt felvenni, 46 százalék pedig úgy látja, teljesen rendjén való, ha 1000 euró körüli kölcsönt veszünk fel. Ezek után nem meglepő, hogy az utóbbi években az Európai Unión belül a leggyorsabban eladósodó polgárok közé tartozunk.

 

2018. szeptember 8. 08:00

1000 euró a bruttó átlagbér

Elemzők szerint okos dolog volna, ha némileg megterveznénk pénzügyeinket, mivel csupán a válaszadók 19 százaléka közölte, van 6 havi kiadásnak megfelelő tartalékja. Ami a jövőt illeti, a nyugdíjtakarékosság terén is hiányzik a hosszú távú előretekintés. A 25 és 34 év közötti korosztályból minden második válaszolta azt, hogy nem tesz félre idősebb korára. Maroš Ovčarik arra hívta fel a figyelmet, hogy éppen a hosszabb táv hozza meg a gyümölcsét, amikor is a kamatos kamatok révén tízezreket lehet felhalmozni. Kevesen tudatosítják, hogy – a mostani átlagbérből kiindulva – aki 25 évesen lép be a második nyugdíjpillérbe, az 62 éves korára mintegy 30 ezer euróval többet takarít meg, mint aki 35 évesen válik valamelyik nyugdíjalap ügyfelévé. Ráadásul, aki havi rendszerességgel félretesz, nem biztos, hogy a leggyümölcsözőbb megoldást választja. Például akik a gyerekük számára takarékoskodnak, azok közül sokan az egyszerű banki megoldásokat részesítik előnyben, ahol évek óta minimális a kamat, ahelyett, hogy a befektetési alapokat választanák. Ami pedig a biztosítást illeti, hamarább kötünk biztosítást a háztartásunkra, mint magunk védelmére.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Legfrissebb galériák
Olvasta már?