Pénzpiramisok hosszú árnyéka

Pozsony. A lakossági megtakarításra vadászó, ám banki működési engedéllyel nem rendelkező társaságok sorozatos leállása, esetenként összeomlása teljesen megzavarja a megtakarításokkal rendelkező polgárokat. Ezek után hová tegyék a pénzüket?

František Hajnovič pénzügyminiszter: A tárca nem kártalaníthatja a befektetéseiket hiába váró ügyfeleketSomogyi Tibor felvételeA Befektetési Társaságok Társulásának (ASS) adatai szerint a banki engedéllyel nem rendelkező cégek legalább 15-20 milliárd koronát kezelnek. Pontosabban kezeltek, hiszen a három legnagyobb, a Horizont Slovakia csoportba tartozó BMG Invest, a Drukos leányvállalataként működött BDV Družstvo és az AGW leállt, emellett a szintén kassai székhelyű SaS Slovensko, amely a becslések szerint mintegy 500 millió korona felett rendelkezett, hétfőtől szintén csak korlátozottan működik. Ez azt jelenti, hogy a korábbi, legalább 20 kisebb, ilyen jellegű társaság összeomlása (az együttes lakossági kár mintegy 4 milliárd koronára becsülhető) után további, legalább 15 milliárd koronányi lakossági megtakarítás vált teljesen bizonytalanná. Ez az összeg megfelel egy közepes méretű normális lakossági bank teljes betétállományának; csak az összehasonlítás kedvéért, a szintén csődöt jelentett Devín Bankban 11,5 milliárd koronát kezeltek. Bár a 15-20 milliárd korona nagyon soknak tűnik, nemzetgazdasági mércével mérve mégsem túl jelentős, hiszen a pénzintézetek ennél összehasonlíthatatlanul többet kezelnek. Azonban a lélektani és részben politikai kár már annál komolyabb. Vegyük sorjában a történéseket! A 90-es évek első felében a Mečiar-kormány a vagyonjegyes privatizáció vagyonkönyveit gyűjtő befektetési alapokat küldte padlóra, ez a megtakarítási forma azóta sem örvend nálunk nagy népszerűségnek. 1998 óta öt bank ment csődbe, közülük a Devín Bank összeomlása okozta a legnagyobb visszhangot, ráadásul a Tatra Bankot is kikezdték – szerencsére csak átmenetileg – a pletykák, a megalapozatlan híresztelések. Ezek után, na meg látva az alacsony banki kamatokat, az ún. nem banki szubjektumokba áramlottak a lakossági megtakarítások, amelyek sorozatos összeomlása éppen a napokban történik. Ilyen komoly bizalomvesztést az ország pénzügyi rendszere már nehezen visel el. „Azt a hatást válthatja ki az emberekben, hogy bárhová is teszik a pénzüket, sehol nincs biztonságban. Ebben az esetben megkezdődik a fizetőeszköz otthoni felhalmozása, így a pénz nem kerül a gazdaság vérkeringésébe, s ez viszont már nagyon komoly rendellenességekhez vezethet” – közölte Marek Senkovič, az Istrobanka vezető elemzője. A bizalom helyreállítása érdekében bizonyára segítene, ha a kliensek legalább megtakarításuk egy részéhez juthatnának, ám a szakértők egyöntetűen kizárják, hogy a pénzügyi szolgáltatók bajba jutott ügyfeleit kárpótolják, mivel e lépés precedens értékű lenne, s hihetetlen lavinát indítana el. Minél nagyobb az ígért kamat, annál nagyobb a kockázat. „Mindenki, aki 17 százaléknál nagyobb kamatot ígér, az valójában szélhámos” – állítja az All Finance Services pénzügyi csoport. Tekintsük át tehát, milyen egyéb befektetési formák találhatók a szlovákiai piacon. Napjainkban a nyílt végű befektetési alapok kínálják a legnagyobb nyereséget, s ezzel együtt a legnagyobb kockázatot is. Az alapok többnyire egy-egy bank porttfóliójába tartoznak, vagyis komoly tőkeerő áll mögöttük. Az alapok részvényekbe, államkötvényekbe, koronában vagy külföldi valutában vezetett értékpapírokba fektetik az ügyfél pénzét. Aki biztonságra törekedik, annak az államkötvényekre szakosodó alapokat ajánljuk. Aki vállalja a kockázatot, az az internetes „új gazdaságban” tevékenykedő cégek papírjait vásároló alapokat választhatja. E megtakarítási forma hátulütője, hogy a pénzt több évig érdemes az alapokban hagyni. A bankbetétek és folyószámlák működési elvét gyakorlatilag mindenki ismeri. A kockázat, s egyúttal a kamat is napjainkban alacsony, ellenben a Betétvédelmi Alap révén az aktuális átlagbér 30-szorosának erejéig védve van a pénzünk. A lakás-takarékpénztárak az állami prémiumnak köszönhetően elég csinos kamattal kecsegtetnek, azonban a futamidő 6 év. A magánnyugdíjpénztárak és a járulékos nyugdíjpénztárak szintén nem okoznak csalódást, a bökkenő viszont a hosszú futamidő. Összegezve: az AGW, a BMG Invest és a Drukoshoz tartozó BDV pénzügyi szolgáltató ugyan szép hozammal kecsegtetett, ám e társaságok működésébe eleve be volt kódolva a kudarc. Ezt most 200 ezer ember a saját bőrén tapasztalja...

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?