<p>Szlovákiában a lakosság nagy része a lakhatási szokásokat tekintve is rendkívül konzervatívnak számít. Irtózunk a hitelre vásárolt ingatlantól, régiónk országai közül ráadásul Szlovákiában a legnagyobb azok aránya, akik saját tulajdonban levő lakásban, családi házban laknak. </p>
Otthon, saját otthon...
Pozsony |
A szlovákiai családok nagyjából 80 százaléka olyan, saját tulajdonban levő lakóingatlanban él, amely nincs leterhelve hitellel – derül ki a Postabank legújabb elemzéséből, amelyet a pénzintézet az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai alapján állított össze. Dominika Ondrová, a Postabank elemzője szerint ez a legmagasabb arány a régiónkban, és Európában is csak négy ország előzi meg e tekintetben Szlovákiát. Csak összehasonlításképpen: az Európai Unióban a lakosság alig 43 százaléka él saját lakásában, családi házában. Szinte ingyen adták „Hogy Szlovákiában ilyen magas a magántulajdonban levő lakások aránya, az részben a rendszerváltást követő lakáspiaci fejleményeknek köszönhető. A múlt század kilencvenes éveiben a társasházakban lakók viszonylag olcsón juthattak hozzá a lakásokhoz, amelyekben a rendszerváltás előtt bérlakóként éltek” – mondta Ondrová. Ausztriában például a lakosság alig harmadának van olyan lakása, amely a sajátja és hitel sem terheli. Kölcsönre leginkább a skandináv országokban élők vásárolnak lakást, Svédországban tízből hat család csak hitelfelvétellel engedhette meg magának a lakásvásárlást. Az ellenkező oldalon Románia áll, ahol a családok nem egész egy százaléka vett fel ilyen hitelt. Szlovákiában a családok nagyjából tizedének van kölcsönnel terhelt lakása, további 10 százalék pedig bérlakásban lakik. Többségben a városlakók A Postabank azt is felmérte, hogy milyen típusú lakóingatlant részesítünk előnyben. „Szlovákiában már régebben rendkívül kiegyenlített az egyes lakóingatlanok aránya. A családok 50,3 százaléka tavaly társasházi lakásban, 49,4 százalékuk pedig családi házban lakott” – nyilatkozta Ondrová, hozzátéve azonban, hogy jelentős különbségek vannak a városok és falvak között. A családi házakban lakók nagyjából háromnegyede falun él, míg a társasházakban lakók esetében ez az arány alig 10 százalék. „Míg a rendszerváltást megelőző években a fiatalok többsége a falvakból a városokba költözött, idővel ez az arány megfordult, és egyre többen költöztek vissza falura. A többség, a családok nagyjából 60 százaléka azonban még ma is városokban él” – tette hozzá Ondrová. Panaszkodó fiatalok A fiatalabb generációk számára azonban továbbra sem könnyű lakáshoz jutni, így rengeteg fiatal kénytelen a szüleivel élni. „Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy Szlovákiában a megkérdezettek 40 százaléka szűkösnek tartja a lakását. Ez az arány jóval meghaladja az uniós átlagot, amely 17 százalék körül mozog” – ismerte el a Postabank elemzője. (vlv, TASR)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.