Oroszok az eurózóna spájzában

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A betétesek számára jó, a befektetők számára viszont egyértelműen rossz hír a ciprusi nemzetközi mentőakció kudarca. A larnacai parlament egyhangúlag elvetette az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) közös ajánlatát, miszerint ha Ciprus a bankbetétek megadóztatásából, a társasági adókulcs emeléséből és a kamatadó bevezetéséből előteremti az 5,8 milliárd eurós önrészt, hozzájut a közösség 10 milliárd eurós hitelkeretéhez. A ciprusiak annak ellenére vállalták az elutasítás ódiumát, hogy nyilvánvaló volt előttük: külső segítség nélkül nincs tovább, a külföldi pénzek menedékéül szolgáló ciprusi bankrendszer összeomlik, ami láncreakciót okozhat az Európai Unió bajba jutott országaiban.

B terv kerestetik

A betétek egyszeri megadóztatása azért is tűnt kézenfekvőnek, mivel a bankbetétek 35 százaléka, legkevesebb 24 milliárd euró orosz néven van, Ciprus Oroszország kihelyezett pénzügyi központjának nevezhető. Az európai döntéshozók tiszteletben tartják a ciprusiak elutasító válaszát, és most azt méricskélik, meddig mehetnek el új feltételeikkel. A B terv ugyanis mindenképpen létezik, akkor is, ha ezt Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter határozottan cáfolta – még a szavazás előtt. Most gőzerővel folynak a tárgyalások. Az Európai Központi Bank kormányzótanácsa tegnap tárgyalt az ügyről, s amint már jelezték, továbbra is megadja a kért és szükségesnek tartott támogatást a görög adósságleíráson 9 milliárd eurót vesztett bankrendszernek. Az euróövezet stabilitásának fenntartása most az elsődleges cél – hangoztatta Luc Frieden luxemburgi pénzügyminiszter. Németország és szövetségesei ugyanakkor továbbra is kitartanak amellett, hogy Ciprusnak az ominózus 5,8 milliárd euróval be kell szállnia a mentőakcióba.

Londoni elemzői vélemények szerint az orosz kormány várhatóan földgáz-kitermelési koncessziót fog kérni a ciprusi kormánytól a pénzügyi segítség fejében. Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter tegnap kijelentette moszkvai tárgyalásairól, hogy „őszinte párbeszéd” zajlik az orosz kormánnyal, és addig folytatják a tárgyalásokat, amíg megállapodás nem születik. Néhány milliárd dollárnyi ciprusi bankbetét esetleges elvesztése is csak „aprópénz” lenne a Kremlhez közeli orosz állami bankoknak. A nagy játszma a ciprusi tengeri talapzat földgázkészleteinek ellenőrzése – fogalmazott Timothy Ash, a Standard Bank londoni elemzője.

Gyengülő euró és forint

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az elutasítás nem jó hír a piacoknak, amelyek a következő napokban idegesen reagálhatnak. Megjegyezte, „az első felvonás lezajlott, várhatóan további egyeztetések lesznek, bizonyára lesz B terve Ciprusnak és az Európai Uniónak is”. Felhívta a figyelmet, hogy Oroszország már eddig is óriási pénzeket pumpált Ciprusba, és további pénzeket is adhat a szigetországnak. A befektetési szakember egyúttal a forint gyengülésére számít, azt sem tartja lehetetlennek, hogy 317 forint/euróig megy a kurzus. Összességében a következő hónapokban erősebb dollárra, gyengülő euróra, és ezzel párhuzamosan gyengülő régiós devizákra számíthatunk. (NOL, Portf., VG, MTI, shz)