A szlovákiai háztartások továbbra is a legkonzervatívabb befektetők közé tartoznak a régiónkban, a megtakarításaikat így nem tudják hatékonyan kamatoztatni. A pénzük nagy részét banki folyószámlán tartják, a megtakarításaik pedig emiatt veszítenek az értékükből.
Nem tudjuk fialtatni a megtakarításainkat
A történelmi mélyponton levő kamatszint miatt Szlovákia lakosságának a döntő többsége beletörődött abba, hogy képtelen olyan befektetést találni, ami nagyobb hozamot biztosítana, egyben pedig garantálná legalább a befektetett összeg megtérülését – derül ki az Across Private Investments társaság legújabb felméréséből. „A lakosság nagy része továbbra is konzervatív befektetőnek számít, a nehezen megkeresett pénzét fél kockára tenni, a nagyobb hozamot biztosító, ám kockázatosabb befektetésnek számító részvényekbe így továbbra is csak kevesen fektetik a pénzüket” – nyilatkozta Maroš Ďurik, az Across Private Investments vezérigazgatója. A társaság felmérése szerint a lakosság betétei tavaly 900 millió euróval, 33,3 milliárd euróra nőttek, a megtakarítások nagyjából 60 százaléka azonban a folyószámlákon végezte. Ezeken manapság 1,6 milliárd euróval több pénz van, mint egy évvel korábban, míg a két évre és annál hosszabb időre lekötött betéteken levő összeg csaknem egymilliárd euróval csökkent.
A lakosság nagy része úgy látszik, nincs tudatában annak, hogy a banki folyószámlákon és a lekötött betéteken elhelyezett megtakarításuk nem hogy nem kamatozik, de egyenesen veszít az értékéből
– figyelmeztet Ďurik. Az Across Private Investments elemzőinek a számításai szerint a banki betétek adózás előtti átlagos hozama tavaly 0,33 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 0,47 százalékkal. „Ha azonban figyelembe vesszük az 1,3 százalékos inflációt is, a betétesek a bankban elhelyezett minden száz eurón egy eurót veszítettek” – tette hozzá Ďurik.
A befektetési alapok nagyobb hozamot biztosítanak, ezekbe azonban továbbra is csak 7,7 milliárd eurót fektettek be. A legvonzóbb megtérülést a részvényalapok biztosítják, 8,4 százalékos hozammal, míg a kötvényalapok esetében ez csupán 1, a vegyes alapoknál pedig 3,6 százalék. Az inflációt is figyelembe véve azonban tavaly az alapok is rosszabbul teljesítettek. Míg 2016-ban a pénzromlást is figyelembe vevő átlagos hozam 3,2 százalék volt, tavaly már csak 2 százalék. „Ami valóban megdöbbentő, hogy Szlovákiában egyre többen fektetik a pénzüket az olyan kriptovalutákba, mint amilyen például a bitcoin. Márpedig ezek jóval kockázatosabbak, mint a részvényalapok, így nem ajánlanám, hogy a tapasztalatlanabb befektetők nagyobb összeget fektessenek ezekbe” – figyelmeztet Ďurik. (mi, SITA)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.