Mindent szabad a nagy haszon érdekében?

New York. Egy amerikai szövetségi bíróság tárgyalásra alkalmasnak találta azt a keresetet, amely többek között ártatlanok kivégzésével, emberiség elleni bűntettel és kínzással vádolja a Shell olajvállalatot és a Royal Dutch Petroleum Companyt. A beadvány szerint a két cég a kilencvenes években közreműködött több ezer ember legyilkolásában és tízezrek otthonának elpusztításában a nigériai Ogoni tartományban, ahol az őslakosok ellenezték az elképesztő környezetpusztítással járó kőolaj-kitermelést. A dokumentumokat a kilencvenes években a Sani Abacha tábornok vezette nigériai junta által kivégzett Ken Saro-Wiwa író és nyolc másik kötél általi halálra ítélt ogoni ellenálló családtagjai, valamint az EarthRights International jogvédő szervezet állította össze. A New York-i székhelyű bíróság, második nekifutásra döntött arról, hogy a Shell és a Royal Dutch Petroleum felelősségre vonható az Egyesült Államokban a nigériai környezetvédelmi aktivisták kivégzésében való bűnrészességért. A döntés olyan amerikai törvényekre hivatkozik, amelyek szerint emberjogi bűntettekért bárki felelősségre vonható amerikai bíróság előtt, aki az ország területén található. A Shell persze még messze van attól, hogy valóban a vádlottak padjára ültessék, ám a múlt heti döntés egy, elemzők szerint komoly lépéssel közelebb viszi az áldozatok jogi képviseletét ellátó emberjogi szervezeteket e céljuk eléréséhez. A kereset megállapítja, hogy Nigéria nagy népsűrűségű Ogoni tartományában a Royal Dutch/Shell által folytatott olaj- és földgázkitermelés nyomán szennyezetté vált a víz, a levegő, a földek. Ogoni Nigéria fontos mezőgazdasági területe. A helyiek megalakították a Mozgalom az Ogoni Nép Túléléséért nevű szervezetet, amely tiltakozóakciókat indított a környezetszennyezés megállítása érdekében. A bírósági kereset állítása szerint a két említett olajvállalat közös cége, a Royal Dutch/Shell fegyverrel, járművekkel és pénzzel támogatta a tiltakozók ellen fellépő karhatalmat, továbbá részt vett a megtorló akciók megtervezésében is. A bíróságra benyújtott kronológia 1990-től tételesen felsorolja a karhatalom brutális intézkedéseit, amelyekben az olajkitermelés ellen tiltakozók százai pusztultak el és lakóházak ezrei dőltek romba. A per egyik felperesének a rokonát, Jane Doe-t azért verték meg majd lőtték agyon, mert megtagadta, hogy a saját földjén fektessenek le egy új olajvezetéket. A gyilkosság az építők szeme láttára történt. A Mozgalom az Ogoni Nép Túlélésért egyik vezetője Ken Saro-Wiva író volt, akit nyolc másik társával együtt, 1995-ben végzett ki a nigériai junta. Az egyértelműen jogtipró kivégzések akkoriban nagy nemzetközi felháborodást váltottak ki. Elemzők azonban már akkor is úgy vélték, a nemzetközi olajérdekek győztek az emberjogi megfontolások fölött (a mozgalom lefejezését követő hónapokban a Royal Dutch/Shell négymilliárd dolláros beruházásról szóló szerződést írt alá Nigériával), így a botrány egészen mostanáig csaknem teljesen a feledés homályába merült. Az ügyet most is a hallgatás fala veszi körül: jellemző, hogy a múlt heti New York-i bírósági döntésről egyetlen nagy nemzetközi hírügynökség sem tett említést. (NSz)