Mindent lát és pontosan fizet

Manapság, ha valaki költségvetési tétellel rendelkezik az állami költségvetésből, akkor azt el is költi. Néha, főként a beruházásoknál megesik, hogy nem teljesen szabályosan, majd amikor ez egy utólagos ellenőrzés során kiderül, végeláthatatlan viták kezdődnek. Többek közt ennek a kivédésére szolgál az államkincstár. Ez egy olyan rendszer lesz, amely az állami kiadások minden egyes tételénél csak a megfelelő ellenőrzés elvégzése után ad engedélyt a kifizetésre. Bevezetése után az állam pénzét egyetlen jegybanki számlán tartják majd, erről történik az összes átutalás, vagyis állami pénz csak erről az egy helyről érkezhet majd. A hozzá tartozó szervezetek először ide jelzik a szándékukat, hogy pénzt szeretnének költeni, de erre csak akkor kerül sor, ha rendelkeznek a megfelelő költségvetési tétellel, illetve ha megfelelő a kifizetés jogosultsága. Az illetékesek szerint ezzel az is megakadályozható, hagy valaki az állam szempontjából előnytelen szerződéseket kössön. Az új rendszer meglehetősen nagy fizetési fegyelmet követel meg a kincstárhoz tartozó szervezetektől, ezek az éves költségvetésüket havi lebontásban tervezik majd, 3 hónapra viszont heti bontást is ki kell dolgozniuk. Másrészt viszont a pénzügyminisztérium szerint többé nem történhet meg, hogy az állam késve fizetne bárkinek. Ez egyben azt is jelenti, hogy így a pénzügyminisztérium napi információval rendelkezik az állami költségvetés helyzetéről, szükség esetén kölcsönt tud felvenni a bankoktól, illetve a felesleges pénzét kamatoztathatja. Külföldi tapasztalatok szerint ezzel a mainál sokkal gazdaságosabban működő rendszer alakítható ki, amely évente akár több milliárd koronás megtakarítást eredményezhet. Bár első hallásra ez újabb adminisztratív kapacitás kiépítésére utal, a valóságban az eddiginél kevesebb munkaerőre lesz szükség. Az államkincstár mindössze 110 alkalmazottal dolgozik majd, miközben a Szlovák Nemzeti Bankban a jövőbeni tevékenysége egyharmadát kitevő számlavezetéssel jelenleg 250 ember foglalkozik.

Az államkincstár felállítása már évek óta napirenden van. A Mečiar-kormány által 1993-ban elfogadott, mindössze másfél oldalas törvényről gyorsan kiderült, hogy működésképtelen, így 1998-ban újra kellett kezdeni a munkát. Az új törvény végül idén tavasszal lépett életbe és akkor írták ki a rendszer számítástechnikai hátterét biztosító és azóta elhíresült egymilliárd koronás pályázatot is. Egyelőre tehát az államkincstár csak papíron létezik, a pénzügyminisztérium még a számítógép-hálózat felállítását sem volt képes botrány nélkül elvégezni. ĺgy nyilvánvaló, hogy a rendszer a jövő év elejétől nem kezdi meg a tevékenységét. A jegybank már bejelentette, hogy bizonyos mértékben az egységes állami számlát a jövő év folyamán képes lesz biztosítani. A becslések szerint azonban a számítógép-hálózat felállításához legalább másfél év szükséges, így az új kormány a megbízási időszakának közel felében az eddigi nehézkes rendszerrel lesz kénytelen dolgozni. Pedig az államkincstár már több nyugat-európai országban bizonyított. A volt szocialista országok közül eddig Magyarországon és Szlovéniában vezették be általános megelégedettséget kiváltva. Csehország megpróbálta elhitetni az Európai Unióval, hogy rendelkezik ilyennel, de kiderült, hogy a rendszere messze elmarad a kívánalmaktól, így most próbálja behozni a lemaradást. A hazai szakemberek az átmenet tervezésénél elsősorban a magyar tapasztalatokból indultak ki. Ott egy évig tartott, amíg az érintett szervezetek megszokták a kiadásaik újszerű, pontos tervezését. Márpedig az államkincstárnak nem kevesebb, mint 2400 ügyfele lesz. Ide tartozik az összes, minisztérium és megyei önkormányzat által felügyelt szervezettől kezdve minden állami pénzt költő intézmény, egészen a parlamentig és az államfő hivataláig. A bevezetés után egyéves haladékkal pedig olyan nagy intézmények is belépnek a rendszerbe, mint az egészségbiztosítók, a munkahivatal és a Szociális Biztosító. Ezek ugyan keményen ellenálltak, de a haladékot végül nem ezért, hanem az átállás jobb előkészítése érdekében kapták. A helyi önkormányzatok végül nagy vita után kimaradtak a rendszerből, de megeshet, hogy a bevezetés után néhány évvel ez is újra napirendre kerül.

A Hewlett Packard építheti ki a rendszert

Pozsony. František Hajnovič pénzügyminiszter szerdán a Hewlett Packard képviselőjével írta alá azt a szerződést, amelynek értelmében ez a számítástechnikai cég építheti ki az államkincstár információs rendszerét. A tervek szerint az 1,28 milliárd koronába kerülő projektum 2003 végére valósul meg. Ezzel lezárult a 2000 novembere óta húzódó, botrányoktól sem mentes versenytárgyalás. (t)