Milyen családi házat építsünk?

A hagyományos építési mód sokkal közelebb áll megszokott európai életformánkhozTASR-felvételTöbbségünk első lépésként a családi házak terveit tartalmazó katalógusokat bújja, és már itt felmerül az első dilemma, hogy a hagyományos építési technikát választva, vagy a mostanában annyira divatos könnyűszerkezetes építési mód szerint építsük fel családi házunkat. Felmerülhet a kérdés, hogy a hagyományos építési mód miért versenyképes továbbra is a könnyűszerkezetes alkalmazással szemben, jól ismerve azoknak sokszor hangoztatott előnyét, úgy mint a nagyon rövid kivitelezési idő és a költségmegtakarítás.

Az elmúlt 10 évben számos újfajta építési mód jelent meg, de a hagyományos építési mód mégsem merül feledésbe. Ennek egyik alapvető oka az, hogy minden éghajlatnak, földrajzi területnek megvan a maga építési módja, amely persze mindig fejlődést mutat, és általában mindig a hely környezeti és időjárási adottságaiból indul ki.

A másik ok, amiért mégis érdemes a már jól bevált hagyományos építési módot választani az, hogy sem időben, sem pénzben nem marad le az új irányzatoktól, ha az építkezés megfelelően elő van készítve. Ezen a részletes kiviteli tervezést, az anyag, a berendezés és a kivitelező kiválasztását kell érteni. Ha az építkezők rendelkeznek a megfelelő pénzügyi háttérrel, a megfelelő szervezéssel minden további nélkül képes a hagyományos építési technológia az új technológiával felvenni a versenyt. A hagyományos építési módnál is van lehetőség arra – a jól megválasztott adalékanyagok használatával, légkondicionálással (hősugárzók stb.) –, hogy a tél közepén építkezzünk, hasonlóan a könnyűszerkezetes építéshez.

A tradíciókra visszatérve, itt a mérsékelt övi, közép-európai részen az égetett téglaépítési mód folyamatos fejlődésének köszönhetően ma már olyan magas színvonalú termékek vannak piacon, amelyek csaknem ugyanolyan jó hőszigetelő képességgel bírnak, mint a nagyon jól hőszigetelő könnyűszerkezetes házak. Külső hőszigetelési rendszerek alkalmazásával a hagyományos háznál ugyanolyan 0,37–0,35 körüli hőátadási tényezőt lehet elérni, mint amilyen a 15–20 cm falvastagságú könnyűszerkezetesnél. Ezzel szemben a beépített tömör anyag miatt a hangszigetelése lényegesen jobb a hagyományosnak, mint a könnyűszerkezetesnek. A jó hangszigetelést a fal vastagsága, annak tömege határozza meg, ezért építik a stúdiókat is vastag beton- vagy téglafal szerkezettel.

Összefoglalva soha nem szabad csak részleteiben összehasonlítani az új technológiát a régivel, ezt csak a teljes folyamatra szabad megtenni. Nem az a lényeg, hogy mennyi idő alatt néz ki úgy, mintha állna a ház, hanem az, hogy áll a ház, de még nincs benne ablak. Lehet hogy látványosan gördül be a telekre két teherautó egy daruval és leugrik tíz ember, akik estére összeállítják a házat, de a befejező műveleteket itt is el kell végezni. A tető nem készen érkezik, a pára és hőszigetelés még nincsen megoldva stb. Ha az építési időt számítjuk, azt tegyük az első kapavágástól a beköltözésig. Ez az intervallum csak a bizonyosan magas szinten előre gyártott szerkezetnél lehetséges valóban rövidebb, ami viszont egyáltalán nem biztos, hogy olcsóbb, mint a hagyományos építés. A maximum 10–15 százalékkal olcsóbb költséggel kivitelezett könnyűszerkezetes épület azonnal veszít értékéből, ahogy elkészült. Az értékállóság nagyon fontos szempont a lakóingatlanoknál.

A könnyűszerkezetes építés elterjedésének egy másik oka a hagyományos téglafalnál 20–50 cm-rel vékonyabb külső fal szerkezete. Mivel a telkek nagyon drágák és a beépíthetőség mértéke a ház külső méretire vonatkozik, nagyobb hasznos terület alakul ki, ha a falak vékonyabbak. Ennél fogva a nagyobb hasznos területre vetített fajlagos költségek is kisebbek lehetnek.

Nálunk is akár csak az egész világon, árvizek, szélviharok jönnek-mennek, a hagyományos módon épített házaknál, ha a vakolat le is ázik, a tető be is szakad, a szerkezet megmarad, rekonstruálható. A könnyűszerkezetesnél, ha a gipszkartont víz éri, teljes egészében azonnal eldobható, a teljes fa tartószerkezet tönkremegy, a faszerkezet deformálódik. Tűz esetén azonban a hagyományosnál egyértelműen kisebb kár keletkezik.

Szlovákiában a házak nem 10 évre épülnek, a tulajdonosaik nem változnak 5–6 évente, mint Amerikában, ahonnan ez a technológia érkezett. Sokkal fontosabb számunkra a generációs örökség, vagyis a tartósság. Amerikában, ahol a könnyűszerkezetes építési mód számít a hagyományosnak, sem tudtak egyértelmű megoldásokat kínálni a hosszú távra tervezés és a hangszigetelés igényének kielégítésére. A hagyományos építési mód az egyre magasabb színvonalú anyagok megjelenésével sokkal közelebb áll a mi megszokott európai életformánkhoz, ezért egyre többen választják ismét a hagyományos építési technológiát. (mi)

Típusház vagy egyéni terv

Ha a katalógusból választunk típusházat, akkor 18–25 ezer koronát fizethetünk a tervekért. Ez esetben minden a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy az építkezési hivatal kiadja számunkra az engedélyt. Ha nem vagyunk megelégedve a katalógusban feltüntetett típusházzal, és ezen kisebb módosításokat szeretnénk eszközölni, ez sokszor többe kerül, mint ha új terveket készíttetnénk. Ez utóbbiak egy 100–140 négyzetméteres ház esetében 60–90 ezer koronába kerülnek. (mi)