Mikloš: nem szabad túlköltekezni

A válságmentő alap növelése nem oldja meg az adósságválsággal kapcsolatos, alapvető európai problémát – szögezi le Ivan Mikloš pénzügyminiszter a Hospodárske noviny hétfői számában írt kommentárjában. Véleménye szerint „a görög hitel volt az első rosszul begombolt gomb, a válságmentő alap létrehozása a második, esetleges növelése pedig a harmadik lenne”. Az Egyesült Államok kormánya, de az európai kormányok is a nagy bankok túszaivá váltak, mert pánikszerűen félnek a Lehman Brothers bukása utáni helyzet megismétlődésétől. „A megoldás ördögi köre az euróövezetben az, hogy a magánszektor, főképp a bankok bevonása nélkül a számlát az adófizetők állják, ami nemcsak politikailag érzékeny kérdés, de kilátástalan is”- szögezi le a miniszter.
A bankok bevonása ebbe a játékba ugyanakkor nemcsak bukásuk veszélyével meg ennek minden következményével jár, hanem az állampapírok kamatjának emelkedésével is. Ez pedig az euro-zóna több országának fizetésképtelenségét jelentheti. Ha a kormányok a fennálló problémát meg akarják oldani, és nem csak maguk előtt görgetni, akkor vissza kellene térniük az egyszerű, de annál fontosabb elvekhez és szabályokhoz. Például néhány bölcs közmondáshoz, miszerint „Aki nem dolgozik, ne is egyék” vagy „A hazug embert hamarabb utol érni, mint a sánta kutyát” és így tovább, véli Mikloš. Szerinte a helyzetet néhány egyszerű gazdasági alapelv, például a megtakarítás és a befektetés közötti összefüggés figyelmen kívül hagyása vagy az erkölcsi hazardírozás támogatása is előidézte.
A kormányok ilyesfajta politikáját a jegybankok, de a kereskedelmi bankok is segítették megvalósítani. Utóbbiak sokat nyertek az üzleten, miközben új, hozzáadott érték nélküli pénzügyi termékeket hoztak létre. Ennek egyik jó példája Mikloš szerint Görögországban az 1999 és 2009 közötti reálbérek növekedése, amely elérte a 44,6%-ot. Miközben ugyanebben az időszakban Németországban 6%-os csökkenés volt. „Mivel a termelékenység és a konkurenciaképesség jelentősen elmaradt ezektől az értékektől, az emelkedést hitelből kellett fizetni. Ezt pedig a bankok nyújtották, nagy hasznot húzva a helyzetből” - teszi hozzá Ivan Mikloš. (SITA, wbn)