Megszűnhet a hazai sertéstartás

„Ha a helyzet az elkövetkező időszakban nagyon gyorsan nem változik, akkor egyszerűen leáll a hazai sertéstenyésztés, és a terepet átveszik a külföldi tenyésztők, akik anyagilag sokkal jobban be vannak biztosítva, mint a hazai gazdák” – vallja Imrich. A rendkívül kritikus helyzet szerinte a felvásárlói árak hosszantartó mélyrepülésével magyarázható, ami miatt az élőállat kilogrammonkénti felvásárlási ára tavalyra 1,12 euróra esett vissza. „A szlovákiai tenyésztők így minden egyes kilogrammon nagyjából 20 centet veszítenek, mivel az egy kilogrammra számított költségeik 1,30 euró körül mozognak. Hosszabb távon ez fenntarthatatlan” – mondta el Imrich, aki szerint az őstermelőknek ilyen helyzetben nincs túl sok választási lehetőségük, ezért vagy csökkentik az állatok számát, vagy teljesen felhagynak a tenyésztéssel.

Ki a felelős mindezért? Imrich úgy látja, a felvásárlói árak irreális csökkentéséhez leginkább az üzletláncok járultak hozzá. Ezek óriási nyomást gyakorolnak a húsfeldolgozókra, hogy minél alacsonyabb áron adják el nekik a termékeiket, amit aztán a feldolgozók áthárítanak az őstermelőkre. Nem kevésbé fontos tényező a tenyésztéssel összefüggő vállalkozói környezet alakulása is a környező országokhoz képest, különös tekintettel arra, hogy nálunk kisebb uniós támogatásban részesülnek a tenyésztők, ráadásul magasabb az általános forgalmi adó, mint a szomszédos országokban. „Magyarország, Lengyelország vagy Csehország képesek voltak a legkülönfélébb módon támogatni az ottani sertéstenyésztőket, nem beszélve arról, hogy több nyugat-európai országban rejtett támogatásban is részesülnek” – magyarázza Imrich. Példaként Csehország említhető, ahol a kormány az idei évre 400 millió cseh koronát (16,4 millió euró) és 300 ezer tonna gabonát különített el az ágazat támogatására.

Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a hazai sertésállomány 2002 óta Szlovákiában csaknem 900 ezerrel csökkent, és tavaly már csak 687 ezer darabot számoltak össze. A vágóállatokból befolyt összeg ugyanekkor 60%-kal, 94 millió euróra esett vissza. Imrich felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a sertéshús iránti hazai kereslet, amit egyre inkább a külföldi beszállítók elégítenek ki. Minderről a legbeszédesebben a statisztikai adatok vallanak, amelyek szerint a tavalyi kereslet elérte a 180 ezer tonnát, miközben az itthoni tenyésztők csak 66 ezer tonnát voltak képesek piacra dobni. A többit, vagyis 114 ezer tonnát behozatalból fedeztük. A hazai tenyésztők idén már a szlovák kereslet alig 33-35%-át lesznek képesek kielégíteni.

A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetsége szerint az ágazat megmentéséhez gyors és hatékony intézkedésekre lesz szükség. Az ágazaton segítene, ha a földművelésügyi tárca felgyorsítaná a sertéstámogatások kifizetését, és az állami tartalékokból gabonát kölcsönözne a tenyésztőknek. Emellett az ágazatnak mintegy 5 millió eurós dotációra is szüksége lenne a túléléshez.