Megemésztettük az áremeléseket

A februári áremelések jócskán növelték azok számát, akik szerint az elmúlt 12 hónap során romlott az ország gazdasági helyzete. Viszont míg márciusban a megkérdezettek 80 százaléka vélekedett így, augusztusra ez az arány visszatért a szokásosnak tekinthető 65 százalékra. Ezen belül is főként azok száma csökkent, akik szerint a gazdasági helyzet jelentősen romlott, így a válaszok nagy része a kissé romlott és kissé javult kategóriák között mozgott (az 1097 válaszadó közül egy sem akadt, aki szerint a gazdasági helyzet jelentősen javult volna). Az elkövetkező egy év várható alakulását tekintve a vélemény már hagyományosan optimistábbnak mutatkozott: e kategóriában csak minden második válaszadó tartott a helyzet további romlásától, 27% szerint nem lesz lényeges változás, 12% pedig javulást vár.

A statisztikai hivatal elemzése szerint idén júliusban az árak éves szinten 8 százalékot emelkedtek, augusztusban havi szinten pedig nem változtak. Ez érződött a lakosság hangulatán is, hiszen a nagy áremelések utáni hónapokkal szemben az árak jelentős emelkedéséről vélekedők száma 47-ről 32 százalékra csökkent; 34% közepes mértékű, 28% pedig enyhe áremelést érzett. Ebben a tekintetben egyébként már három hónapja változatlan a lakosság vélekedése, sőt megegyezett a tavaly augusztusival is. Egyelőre a jövőt illetően nincsenek sem különösebb illúziók, sem aggodalmak: a válaszadók 57 százaléka szerint az árak az elkövetkező egy év során is a korábbihoz hasonló ütemben nőnek, 17% szerint az infláció üteme nőni fog, 15% pedig lassulásra számít.

Érdekes, hogy a foglalkoztatottságot illetően az év elejei áremelések szintén jelentősen rányomták a bélyegüket az általános vélekedésre: márciusban 73% gondolta úgy, hogy az elkövetkező 12 hónap során nőni fog a munkanélküliség. Azóta ez is visszatért az korábbi szintre, igaz, még így is 56 százalék számított a helyzet romlására, 26% szerint a munkanélküliek aránya változatlan marad, 11% szerint pedig csökkenni fog. Ebben a kategóriában viszont a tavalyihoz képest jelentős javulást mértek, az EU-metodikával számolt 30,4 pontos index 11,2 ponttal jobb, mint egy évvel korábban, vagyis a válaszadók ezúttal jóval optimistábbnak mutatkoztak.

A fogyasztói bizalomnak nevezett és uniós módszer által számolt összesített index augusztusban mínusz 24,2 pontot mutatott, szemben a júniusi mínusz 26,9-cel (az érték a legkedvezőbb plusz 100, illetve a legpesszimistább mínusz 100 pont között alakulhat). Az index egyébként már ötödik hónapja fokozatosan javul, az idei mélypontot a márciusi mínusz 37,3 jelentette. Tavaly ilyenkor a fogyasztói bizalom mínusz 23,7 pontot, két évvel ezelőtt viszont mínusz 38,4 pontot mutatott. Az egységes metodikának köszönhetően ismert a többi európai ország fogyasztói hangulata is. Júliusban a környező országokban csak Csehországban volt a hazaitól jelentősen eltérő helyzet, ott mínusz 5 pontot állapítottak meg. A lengyelek mínusz 28 ponttal, a magyarok mínusz 21 ponttal és a szlovének is mínusz 20 ponttal végeztek. Kifejezetten optimistának mutatkoztak viszont az észtek a maguk 5 pontjával. A társult országok átlaga mínusz 20 pont volt, vagyis a hazai hangulat ennél hét ponttal rosszabbul alakult.

Júliusban az EU lakosai is enyhén pesszimistának bizonyultak, és mivel arrafelé a központi áremelések nem befolyásolják a fogyasztói vélkedést, a statisztikából látható, hogy az index idén lassan, de folyamatosan romlik: az év eleji nulla pontról júliusban mínusz 5 pontra. A két legszegényebb ország hangulata már a hazai állapotokkal is összevethető, hiszen Görögországban mínusz 23, Portugáliában pedig mínusz 22 pontot mértek. A legnépesebb országok hangulata is kifejezetten romlik: a már az év elején sem túlságosan jókedvű németek júliusra elérték a mínusz 10 pontot, a franciák pedig az év elejei pozitív értékekből egészen mínusz 6 pontig küzdötték le magukat. Nyárra a korábban mindig optimista hollandok is a negatív tartományba kerültek, sőt az általában listavezető skandináv államok is megközelítették ezt a sávot.