Még kedvezőtlenebb jelzáloghitel

A most közzétett javaslat szerint a kölcsönt igénylőknek legalább 60 százalékos önrészt kellene biztosítaniuk, míg a bankok csak a fennmaradó 40 százalékra nyújtanának hitelt. Ha ennél nagyobb arányú hitelre fájna a fogunk, az EU ezt sem tiltja majd meg teljesen, a jövőben azonban alaposan megkérik az árát. Aki ugyanis a fent jelzettnél kisebb önrésszel venne fel hitelt, annak magasabb kamatokat szabnak. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ha az említett 40 százalékosnál nagyobb arányú hitelt szeretnénk felvenni, ezért milyen felárat számolnak majd a bankok. A képhez hozzátartozik, Szlovákiában az eurózónán belül már most messze a legdrágábbak a jelzáloghitelek.

A válság meghozta az óvatosságot

A jelenleg érvényes szabályok a bankoknak nem köti meg a kezét, a pénzintézetek így akár a vásárolt ingatlan száz százalékára is nyújthatnak hitelt. Szlovákiában a pénzintézetek többnyire az ügyfelek által kiszemelt ingatlan értékének 70 százalékára folyósítanak kölcsönt, míg a fennmaradó összeget az ügyfélnek a saját zsebéből kell állnia. Több bank azonban hajlandó állni az ingatlan árának akár a teljes összegét is. Az ilyen esetekben azonban pár tizedponttal nagyobb kamatot számolnak fel. Mára ez a gyakorlat persze már nem olyan elterjedt, mint pár évvel korábban. A gazdasági válság kirobbanása előtt a pénzintézetek még nem voltak olyan körültekintőek, és az ügyféllel szemben nem támasztottak olyan szigorú feltételeket, mint manapság. Akkoriban így nem számított kivételesnek az sem, ha a bank a vásárolt ingatlan értékének a 120 százalékára nyújtott hitelt. Így ebből a hitelt felvevő nem csupán az ingatlant vehette meg, hanem még a felújításra vagy a bebútorozásra is jutott pénze.

A gazdasági válság során azonban jelentős mértékben megugrott a bedőlt hitelek száma, napjainkban ezért a pénzintézetek is sokkal óvatosabbak az ügyfelekkel szemben. Az óvatosság áll az Európai Bizottság mostani javaslata mögött is, hiszen minél nagyobb arányú hitelt nyújt a bank, annál nagyobb kockázatot vállal. Ha a pénzintézetek a jövőben nem kölcsönözhetnek majd standard módon pénzt az ingatlan száz százalékára, csökkennek a kockázataik is. Egy esetleges jövőbeni pénzügyi válság így kisebb érvágást jelentene számukra, és persze az államoknak is, hiszen ez utóbbiaknak nem kellene olyan nagy összegeket fordítaniuk bankmentésre.

Tovább tarthat új lakáshoz jutni

Az ügyfelek számára az Európai Bizottság javaslata már korántsem számít olyan jó hírnek, hiszen ha az ingatlan értékének a 60 százalékát a saját zsebből kell állniuk, sokkal tovább tart majd, míg új lakáshoz vagy házhoz juthatnak. Az ingatlan megvásárlásához szükséges hitelhez azonban nem csupán a bankokon keresztül juthatunk hozzá, hiszen a lakás-takarékpénztárakat is erre a célra alapították. Így abban az esetben, ha az Európai Bizottság javaslatát elfogadják, az ügyfelek részéről nőhet a lakás-takarékpénztárak által nyújtott szolgáltatások iránti kereslet. Ez utóbbiak esetében ugyanis már a célösszeg felének a megspórolását követően hozzá lehet jutni a hitelhez.

Az elmúlt időszakban azonban a lakás-takarékpénztárak felett is egyre több viharfelhő gyülekezik. Májusban a pénzügyminisztérium törvényjavaslata kavarta fel a kedélyeket, eszerint ugyanis a jövőben csak az kaphatná meg a teljes állami prémiumot (66,39 euró), aki már az év legelején belép a három lakás-takarékpénztár valamelyikébe (PSS, ČSOB és Wüstenrot Lakás-takarékpénztár). Ráadásul a közteshitel folyósítása és törlesztése időszakában az ügyfél nem kaphatná meg az állami prémiumot. Akik úgy gondolták, hogy ezt már nem lehet fokozni, azoknak csalódniuk kellett, a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) ugyanis a múlt héten egyenesen az állami prémium megszüntetését javasolta a tárcának. Az IFP elemzői mindezt azzal magyarázzák, hogy a lakás-takarékpénztári ügyfelek támogatása évente 40 millió eurójába kerül az államnak, miközben az említett összeg nagy része a lakás-takarékpénztárak nyereségét gyarapítja, hiszen az ügyfelek által fizetett díjak az állami támogatás 83%-át teszik ki. A piac legnagyobb játékosa, az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) élesen kritizálta az IFP javaslatát, a PSS képviselői szerint ugyanis nem lehet összehasonlítani a lakás-takarékpénztárak működési költségeire fordított összeget az állami támogatás nagyságával. Imrich Béreš, a PSS igazgatótanácsi elnöke szerint figyelembe kellene venni azt is, hogy a lakástámogatásra fordított állami forrásokat épp a lakás-takarékpénztárak használják fel a leghatékonyabban, hiszen a hatékonyság itt eléri a 100 százalékot.