Már a lakosság is profitál a gazdasági növekedésből

Szlovákia gazdasági teljesítménye az idei második negyedévben 3,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, 3 százalékponttal gyorsabban, mint a múlt év azonos időszakában. Csak összehasonlításképpen: az eurózóna gazdasága ugyanekkor 1,6, az egész Európai Unióé 1,8 százalékkal nőtt. Szlovákia azonban a szomszédos országokhoz képest is jobban teljesített, hiszen a bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon és Csehországban is csupán 2,6 százalékkal nőtt. A gazdasági növekedést tekintve – éves összehasonlításban – az Európai Unióban Szlovákiát csak Romániának sikerült megelőznie. „A szlovák gazdaság motorjának továbbra is a kivitel és az egyre dinamikusabban növekvő lakossági kereslet számít” – nyilatkozta Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint a javuló lakossági fogyasztásnak köszönhetően ráadásul az elkövetkező hónapokban sem kell számítanunk a gazdasági növekedés látványos lassulására. Az éves bővülés így elérheti a 3,1 százalékot.

Jelentős bérkülönbségek

A dinamikus gazdasági növekedés a fizetéseken és foglalkoztatottságon is meglátszik. A bruttó havi átlagbér a Statisztikai Hivatal szerint a második negyedévben 901 euró volt, 2,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban, miközben az árak csökkenésének köszönhetően az említett összegből idén 3,4 százalékkal több árut vásárolhattunk, mint tavaly. Koršňák szerint az említett 901 eurós bruttó bér természetesen csak a durva átlag, amelyet erősen ferdít, hogy az átlagbérbe beleszámolják a csúcsvezetők fizetéseit is. Az igazság az, hogy a dolgozók többsége ennél jóval kisebb fizetéssel kénytelen beérni.

Azonban nem csupán az egyszerű alkalmazottak és a csúcsvezetők, hanem az ágazatok és az ország egyes régiói között is látványos különbségek vannak az átlagbér szempontjából. „Az ágazatok közül továbbra is a bankszektor (1836 euró), az energiaipar (1690 euró) és az IT-szektor (1647 euró) vezet, a legalacsonyabb bért pedig az éttermi szolgáltatások fizetik, ahol a bruttó átlagbér 520 euró körül mozog. Jelentős különbség van azonban a cégek nagysága szempontjából is. Míg a nagyvállalatoknál a bruttó átlagbér 1073 euró, a 19 alkalmazottnál kevesebb embert foglalkoztató cégeknél ez csak 685 euró. A különbség az elmúlt egy évben ráadásul még nőtt is, hiszen míg a nagy cégeknél csaknem 4 százalékkal nőttek a bérek, a kisvállalatoknál 1,4 százalékkal csökkentek” – mondta Muchová. Regionális szempontból továbbra is Pozsony vezet, ahol a bruttó átlagbér 1154 euró, és amely az egyedüli olyan régió, amelyben az átlagbér nagyobb az országos átlagnál. A második helyen szereplő Nagyszombat megyében az átlagbér például 835 euró, a sereghajtó pedig Eperjes megye, 690 euróval.

Több munkalehetőség

A gazdasági növekedésnek köszönhetően egyre több embernek van munkája. A második negyedévben 2,49 millió dolgozót számolt össze a Statisztikai Hivatal, 74 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A legtöbb új munkahely a szolgáltatásokban és az iparban jött létre.

Kevesebb az állástalan

A foglalkoztatottság növelésével párhuzamosan csökkent az állástalanok száma is. A második negyed-évben 264,8 ezer embernek nem volt munkája, 13 százalékkal kevesebbnek, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek aránya így az egy évvel ezelőtti 11,2-ről 9,6 százalékra esett vissza, az egyes régiók között azonban továbbra is jelentős különbségek vannak. Továbbra is Eperjes megyében a legrosszabb a helyzet, ahol az állástalanok aránya meghaladja a 14 százalékot. „A munkanélküliség csökkenéséhez hozzájárult azonban az is, hogy egyre többen dolgoznak külföldön” – tette hozzá Koršňák. A Statisztikai Hivatal szerint a számuk jelenleg eléri a 165 ezret, ami 23 ezerrel több, mint egy évvel korábban. (mi, TASR)